Blog

Beleszólna a brit kormány a cégvezetők bérezésébe

A magánvállalkozásokba vetett állampolgári bizalom növelését célozza az a gazdaságpolitikai intézkedéscsomag, aminek a bevezetését tervezi a brit kormány.

brit_font.jpg

A magánvállalkozásokba vetett állampolgári bizalom növelését célozza az a gazdaságpolitikai intézkedéscsomag, aminek a bevezetését tervezi a brit kormány.

Gondoskodó állam

A brit kormányzat a vállalatokon belüli jövedelmi viszony-különbségek feltárását tervezi, azon intézkedéssorozat keretében, melynek során később a magánvállalatoknak a vezérigazgatók magas jövedelmi sávba tartozó fizetését igazolniuk kell. A tervezet szerint a részvénytulajdonosoknak is növekszik a befolyásuk a vezetők javadalmazásának megállapítását illetően, míg az alkalmazottak is részvételi jogot kapnak a cég vezetői tanácsülésein. Theresa May kormányfő a cégeken belüli mértéktelen jövedelmi különbségek normalizálását a hivatalba lépése óta prioritásként kezeli.

Becslések szerint a csúcs-vezérigazgatók átlagosan 170-szer többet keresnek egy átlagos alkalmazottnál. Greg Clark energia-és iparügyért felelős miniszter szerint „fennállhatnak körülmények, amikor ez [a vállalati vezetők magas bérezése] védhető, azonban ezt a vállalatok vezetőségének és vezetőinek kellene igazolniuk”.

A londoni kabinet tervei között szerepel továbbá a részvénytulajdonosok számára a kötelező szavazási rendszer bevezetése a vállalatvezető fizetésének meghatározásában. Utóbbit Clark azzal támasztotta alá, hogy a részvényeseknek adott nagyobb hatalom révén a vezérigazgatók elszámoltathatóbbak lesznek.

Az intézkedések célja a vállalkozásokba vetett bizalom növelése. A miniszterelnök a magáncégekben a „felelőtlen kisebbség” tevékenységének kíván korlátokat szabni, valamint biztosítani kívánja a szabályok mindenki általi betartását. A javaslatcsomag mögött részben a BHS (British Home Store) 11 ezer munkahely megszűnését és kifizetési hiányt eredményező bedőlése áll. A kormányzat szerint az intézkedések a felelőtlen vállalati vezetéstől óvnák meg a magáncégek alkalmazottait és a vásárlókat.

Az üzleti szféra szerint a vállalatok közötti bérarányok összehasonlítása számos nehézséggel járhat. Négy évvel korábban a területért felelős miniszter, Vince Cable elvetette a javaslatot, mondván, hogy a számok félrevezetőnek bizonyultak.

 

Szemlézte: Árpási Botond