“Az ortodox világ egységéhez az orosz-ukrán kapcsolat az elengedhetetlen mag.” - írta Samuel P. Huntington világhírű művében. A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyvben Huntington amellett érvelt, hogy az ortodoxia jelenti a választóvonalat Nyugat és Kelet között, az ortodox keresztény országokat civilizációként jellemezte. Az orosz-ukrán konfliktus árnyékában azonban már egyáltalán nem biztos, hogy beszélhetünk valódi “ortodox világról” - ezt a Danube Institute évadnyitó rendezvényén mondta Dr. Samuel Noble kutató.
A szakértővel az este folyamán Eric Hendriks és Rod Dreher, intézményünk kutatói panelbeszélgetés keretein belül járták körül a témát. A beszélgetést Dr. David Martin Jones, a Danube Institute kutatási igazgatója vezette.
Történelmileg az ortodox kereszténység, mint olyan, általában rendkívül alkalmasnak bizonyult a nemzeti identitás ápolására és megőrzésére.”
- fogalmazott Dr. Samuel Noble a Danube Institute rendezvényén tartott előadásában. Noble arról beszélt, az ortodox keresztény vallási többséggel rendelkező országok valójában soha nem voltak képesek valódi “civilizációs tömböt” alkotni, mint ahogy ez Huntington könyvében olvasható. Ennek hátterében pedig főképp a nemzeti identitás fontossága állt. Ebből kifolyólag egy valódi “ortodox blokk” soha nem alakult ki, mára azonban több olyan ideológia és elmélet is megjelent, amely nagy jelentőséget tulajdonít az ortodox vallásnak. Samuel Noble előadásában főképp Oroszországot és az orosz ortodox közösség szerepét emelte ki. Meglátása szerint az elmúlt években Oroszországban egyre nagyobb figyelmet kapott az ortodox vallás, az ország egyre inkább arra törekszik, hogy egyértelmű központi szerepet kaphasson az ortodox közösségek között. A szakértő emellett arról is beszélt,
Oroszország számára egyre inkább fontossá váltak azok az ideológiák, amelyek az államot egy egész civilizáció központjaként tartják számon.
Az Eurázsianizmus, valamint az Orosz Világ ideológia (Russian World Ideology) lassanként egyre több figyelmet kap az országban, ezáltal pedig az ortodox vallás is egyre kiemeltebb szerephez juthat. “Ezek az ideológiák nem igyekeznek teljes felelősséget vállalni az egész ortodox világ felett.” - fogalmazott Noble. A szakértő ugyanakkor kiemelte, a jelenlegi változó világrendben rendkívül fontos szerepet kap a közös kultúrával, nyelvvel és vallással rendelkező közösségek geopolitikai szerepe. Nem csupán Kína és India felemelkedésével váltak kiemelten fontossá ezek a tényezők. Noble az Európai Unión belül megjelenő olyan törekvéseket is hangsúlyozta, amelyek az Unió számára egy “világos civilizációs identitás kialakítását helyezik előtérbe az utilitarista funkcióin túl.” A szakértő szerint ugyanis
az ortodox vallás és a körülötte kialakult viták nagyban lehetnek hatással akár Európa jövőjére is.
Az ortodox egyház gyakran jelentős szerepet játszik a kulturális örökség megőrzésében, a párbeszéd előmozdításában és az ortodox keresztények előtt álló globális kihívások kezelésében. Ennek ellenére a gyakorló hívők szokásaira és életére nem gyakorolnak nagyobb hatást a jelenlegi nézeteltérések, ebben a panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek.
Összefoglalva, bár van egy közös vallási identitás az ortodox keresztények között, az ortodox világról ma egy egységes geopolitikai vagy kulturális egység értelmében beszélni bonyolult. A nemzeti identitások hangsúlyozása, a földrajzi szétszórtság, a belső sokszínűség és a geopolitikai realitások mind hozzájárulnak az ortodoxia árnyalt megértéséhez a mai világban.
Írta: Bonyhádi Lili
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
