Blog

BLA|arena – Újjáalakuló világrend

Az 1990-es években zajló délszláv háború óta kiterjedt katonai konfliktus nélkül élt az öreg kontinens 2022. február 24-ig, amikor Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen. A közösségi média segítségével pedig világszerte megtapasztalhatják az emberek, milyen szörnyűségekkel jár a háború.

Az 1990-es években zajló délszláv háború óta kiterjedt katonai konfliktus nélkül élt az öreg kontinens 2022. február 24-ig, amikor Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen. A közösségi média segítségével pedig világszerte megtapasztalhatják az emberek, milyen szörnyűségekkel jár a háború.

A jövő bizonytalan: a szankciók hatékonysága kérdéses, és az is, hogy az új világrendben lesz-e vezető pozíciója Európának. Ezért is volt különleges aktualitása a Batthyány Lajos Alapítvány, valamint a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium rendezésében a Gyújtópontok ’22 programsorozat legfrissebb kerekasztal-beszélgetésének, mely az orosz-ukrán háború fejleményeit taglalta. A beszélgetés résztvevői Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő, valamint Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője voltak. Az eseményt Talabér Krisztián moderálta.

Nógrádi György szerint Ukrajna államhatalmi rendszere 1991-es függetlenedése óta működésképtelen, ráadásul tovább rontotta az ukránok és az oroszok közötti konfliktus. Az egyik részről a 2014-es Majdan téri tüntetések, az azzal bekövetkező nyugatbarát politikai garnitúraváltás, másik oldalról pedig a Krím-félsziget annektálása tovább fokozta az indulatokat a két ország között. Georg Spöttle kiegészítette:

a 2021 nyarán történt afganisztáni amerikai csapatkivonás és az amerikai vezetés teljes fejetlensége megágyazott az ukrajnai inváziónak.

prokon_belso.jpg

A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy az ukrajnai háború eldönti a jövőbeli világrend sorsát. Kína és Oroszország abban érdekelt, hogy az Egyesült Államokat szuperhatalmi pozíciójától megfossza. A nyugati szankciók hatására az amerikai és európai cégek elhagyták az orosz piacot, ebbe a térbe fognak belépni a kínai cégek, és akár technológiai segítséget is nyújthatnak Oroszországnak. A szakértők rámutattak, hogy ez a háború Európa és Oroszország gazdaságát fogja leginkább megtépázni. Amerika pedig nagyobb teret kaphat az európai piacon, mivel horribilis árért értékesíthetik a cseppfolyósított gázt. Kína élesítheti Tajvan elleni támadási tervét, amellyel megosztja az amerikai politikai vezetés figyelmét.

 A valódi és tragikus fizikai hadviselés mellett dezinformációs háború is zajlik a médiatérben.

Nógrádi György leszögezte, elképesztő propaganda zajlik mind a két oldal részéről. A nyugati média minden lehetséges módon próbálja elbizonytalanítani az orosz közvéleményt, a szankciók súlyosságát emelik ki, mivel – a kutatások szerint – az orosz lakosság 30%-a ellenzi a háborút.

A moderátor a sokakban megfogalmazódott kérdést tette fel, vagyis hogy mi lesz Ukrajnával a háború után? A felek kijelentették, ha az oroszok nem győznek, Vlagyimir Putyin politikai karrierjének vége lesz, valamint számos orosz érdekszférába tartozó állam fellázadhat. A valószínűbb forgatókönyv szerint ha győznek az oroszok, abban az esetben Európa politikailag és gazdaságilag is leértékelődik, és az oroszokkal való kooperálás továbbra is létfontosságú marad. Az Egyesült Államok és Kína nagyhatalmi vetélkedése fogja meghatározni a jövőt, amelyben jelenleg Kína meglehetősen jól áll.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Írta: Tombor Levente

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!