Az Európai Unió kijelölt Brexit-főtárgyalója, Michel Barnier felszólította a brit kormányt, hogy döntsék el milyen jövőbeli kereskedelmi kapcsolatot akarnak kialakítani az Unióval a kilépés után.
A kérdésre a válasz a közelgő határidő miatt – alig több mint egy év van hátra a kilépésig – egyre sürgetőbb, így tétlenkedést egyik fél sem engedhet meg magának.
„Tisztán kell látnunk az Egyesült Királyság ajánlatát a jövőbeli kapcsolatokról” – mondta Barnier hétfőn miután Theresa May miniszterelnökkel és David Davis Brexitért felelős miniszterrel tárgyalt Londonban.
A brit közvélemény és May Konzervatív pártja is megosztott a kérdésben, ez megnehezíti az egységes álláspont kialakítását. A kormány miniszterei is többféle, egymással ellentmondó megoldást javasolnak. A héten következő két kormányülésen May megpróbálja majd egységbe kovácsolni a minisztereket és márciusban megkezdeni a tárgyalásokat az Unióval.
A fő kérdés az, hogy szabadkereskedelmi övezet vagy vámunió kerüljön kialakításra. A vámunióban és a közös piacban való maradás könnyebb, akadálymentes kereskedelmet tenne lehetővé a két fél között, de cserébe az Egyesült Királyságnak az EU által meghatározott közös külső vámot kellene alkalmaznia a többi ország felé.
Vámunió és közös piac nélkül elkerülhetetlenek a kereskedelmi korlátozások, ennek ellenére Theresa May és Davis a szabadkereskedelmi övezet ötlete mellett álltak ki. Ezáltal a britek szabadon köthetnének kereskedelmi megállapodásokat a feltörekvő országokkal, mint India és Kína. Erre egy vámunióban nem lenne lehetőségük.
Sokan félnek, hogyha nem lesznek képesek megállapodni az EU-val októberig az egy rendezetlen, megállapodás nélküli kilépést jelent majd. Egy ilyen szcenárió csökkentheti a Nyugat súlyát, megzavarhatja a békét Észak-Írországban és negatív hatással lehet Nagy-Britannia gazdasági és pénzügyi helyzetére.
A cikk a Reuters oldalán jelent meg.
Szemlézte: Berkes Rudolf
