Egyre több országban merül fel, hogy korhatárral vagy teljes tiltással kellene megvédeni a gyerekeket a közösségi média káros hatásaitól. Az ausztrál példa nyomán az elmúlt hónapokban Spanyolországtól Görögországon át Franciaországig politikai támogatást kapott az elképzelés, miközben az Európai Unióban is készülnek új szabályok. A vita azonban egyre inkább arról szól, hogy a teljes tiltás valóban működőképes megoldás-e - írja a Politico.
Kép forrása: Shutterstock
Ausztrália tavaly decemberben vezette be a 16 év alattiak közösségimédia-fiókjainak tilalmát, és ez vált a hasonló európai kezdeményezések egyik legfontosabb hivatkozási alapjává. A francia parlament júliusban már elfogadta a közösségi média életkori korlátozását, Emmanuel Macron pedig személyes politikai prioritásává tette az ügyet. A francia elnök szerint a gyerekek mentális egészségének védelme érdekében az államnak határozottan fel kell lépnie.
Az ausztrál tapasztalatok ugyanakkor óvatosságra intenek. Az ausztrál eSafety szabályozó július végi jelentése szerint a 16 év alattiak több mint 80 százaléka továbbra is használ közösségi médiát a tiltás ellenére. Ez azt mutatja, hogy
az életkor-ellenőrzés megkerülhető, miközben a fiatalok egyszerűen más platformokra költözhetnek.
Ez pedig intő jel az Európai Unió számára is. Az Európai Bizottság várhatóan ősszel terjeszti elő új, gyermekek online védelmét célzó javaslatait, miközben már a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, a DSA alapján is vizsgálja a nagy platformokat. Brüsszel februárban a TikTok, nyáron pedig a Meta esetében is az addiktív dizájnelemek miatt indított fellépést.
Az uniós megközelítés így egyre inkább eltérhet az ausztrál modelltől: nem feltétlenül magát a közösségi médiát tiltanák ki a gyerekek életéből, hanem a platformok működését próbálnák biztonságosabbá tenni. Európai szakértők szerint ugyanis a teljes tiltás alapvető jogokat is érinthet: korlátozhatja a fiatalok információhoz jutását és társadalmi kapcsolatait, miközben ellenőrizetlenebb online terek felé terelheti őket.
A vita ráadásul már túlmutat a közösségi médián. Az uniós szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a fiatalok egyre több időt töltenek mesterségesintelligencia-alapú chatbotokkal is.
Brüsszel számára ezért a kérdés már nem pusztán az, hogy hány éves kortól lehet Instagramot vagy TikTokot használni, hanem az, hogyan lehet az egész digitális környezetet biztonságosabbá tenni a gyerekek számára.
Az európai szabályozás következő nagy kérdése így az lehet: tiltani vagy szabályozni? A jelek szerint Brüsszel egyre inkább az utóbbi felé hajlik – a platformok felelősségének növelésével és az addiktív működés visszaszorításával.
Munkatársunktól
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
