2021. május negyedikén nagyobb incidensek nélkül lezajlott a madridi regionális választás. A szavazás eredményéről a Politico európai kiadásának hasábjain számol be Guy Hedgecoe.
A választásokra azért került sor, mert a liberális Ciudadanos (CS) egy másik spanyol tartományban kihátrált az ottani néppárti (PP) miniszterelnök mögül, és a szocialistákkal (PSOE) közösen „megpuccsolták”. A madridi PP-s vezetés el akarta kerülni, hogy ők is hasonló sorsra kerüljenek, így egy előrehozott választást kezdeményeztek. A kampányt sokan az egyik legbrutálisabbnak tartják a spanyol politika történetében, mert az elmúlt hónapban több kormánytisztviselőnek és miniszternek is fenyegető leveleket, töltényeket vagy éppen véres kést küldtek. A jobb-és baloldal üzeneteit élesen el lehetett választani, főleg a két szélsőségesnek titulált pártét.
Az euroszkeptikus Vox kampányának központi eleme az volt, hogy meg kell védeni Madridot a kommunista hatalomátvételtől.
A szélsőbalos Podemos (GUE/NGL) pedig a neofasiszták ellen sürgetett minél erősebb fellépést. A két párt ellentétének kicsúcsosodása az volt, amikor szélsőbaloldali aktivisták megtámadták a Vox kampányrendezvényét. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült.
A szavazás napján több szavazóhelyiségnél komoly sorok alakultak ki, néhol akár több órás várakozási idővel. Az emberek tömegét látván sokan sejtették, hogy a koronavírus járvány ellenére jelentős lesz a részvétel. A voksolás lezárása után végül kiderült, hogy a szavazók 75%-a járult az urnákhoz. Ez a szám 13%-kal nagyobb a 2019-es részvételi aránynál.
Az előzetes közvélemény kutatások a PP jelentős megerősödését vizionálták, ami végül be is következett.
Isabel Ayuso Diaz vezetésével a jobbközép párt 65 mandátumot szerzett meg a 136 fős helyi törvényhozásban.
Sokan reménykedtek benne, hogy a párt akár egyedül is megszerzi az abszolút többséghez (69 képviselő) szükséges szavazatokat, ez azonban elmaradt. Azonos mandátumszámmal (24-24) zárt a PSOE és a Podemosból kiváló Más Mádrid. A szocialisták ezzel az eredménnyel történelmi mélypontra kerültek a régióban, 2019-hez képest 13 helyet veszítettek. Az MM egy remek kampányt és hajrát zárt. A választások előtt pár héttel a közvéleménykutatók 19-20 mandátumot jósoltak nekik, de a karizmatikus jelöltjük miatt sok szavazót tudtak szerezni, nagy valószínűséggel a szocialisták kárára. A Vox a negyedik helyre ért be - növelve a mandátumai számát.
A PP-nek mindenképp szüksége lesz a Vox-ra, hogy többségi kormányzatot alakítson.
A kérdés csupán annyi, hogy hivatalosan is belép-e a Vox a koalícióba, vagy ismét csak „kívülről” támogatja majd a jobbközép PP-t.
A szocialisták mellett a szélsőbaloldali Podemost érte a legnagyobb vérveszteség. A párt ugyan növelni tudta a mandátumainak számát 2019-hez képest, de az elnökük és madridi jelöltjük, Pablo Iglesias a vereség után bejelentette lemondását, valamint azt, hogy távozik a politikai életből. Egyes elemzők szerint a pártvezér visszavonulása nem meglepő, és nem valószínű, hogy csak egy hirtelen ötlet hozadéka. Iglesias ugyanis a központi spanyol kormányzatot hagyta ott a jelöltségért – tudva, hogy pártjának szinte semmi esélye a győzelemre, így
visszavonulása nagyon is tudatos és előre elhatározott döntésnek tűnik.
Ha pusztán a megnyert mandátumokat nézzük, akkor a centrista Ciudadanos járt a legrosszabbul. Az egykori meghatározó párt tündökléséről és bukásáról már egy korábbi cikkünkben beszámoltunk. Az Edmundo Bal vezette politikai formáció így a madridi régióban is komoly vereséget szenvedett, s nagy valószínűséggel országos szinten is tovább fog esni a népszerűségük.
Az eredmény komolyan megrengetheti a szocialista és szélsőbaloldali központi kormányzatot. Sokak szerint a madridi választás egy vízválasztó lehet, amely után a Néppártnak már komoly esélye van arra, hogy országos szinten is legyőzze legnagyobb riválisát, a PSOE-t.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
