A COP29 klímakonferencia, amelyet idén Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban rendeznek, a nemzetközi klímafellépés jövőjét meghatározó eseményként vonulhatott volna be a történelembe. A csúcs központi témái között szerepelt a klímafinanszírozás növelése, az országok közötti együttműködés megerősítése, valamint a magánszektor bevonása a zöld átmenet támogatásába. A tárgyalások kiemelt pontjai közé tartozott továbbá az új klímafinanszírozási cél meghatározása, az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló nemzeti tervekről (NDC) szóló párbeszéd és az Article 6 rendszerének megerősítése.
A COP29 egyik központi kérdése a fejlődő országok klímafinanszírozása, különösen a déli félteke államaié, amelyek a klímaváltozás hatásait a leginkább érzik. A tárgyalók egy több százmilliárd eurós megállapodáson dolgoznak, de az előrehaladás lassú. Samir Bejanov, az idei csúcs helyettes vezető tárgyalója ki is fejezte a csalódottságát emiatt. Diego Pacheco, Bolívia képviselője is konkrét vállalásokat követelt.
Nincs szükség több beszédre, valódi pénzre van szükség”
– hangsúlyozta, utalva arra, hogy az éghajlatváltozás okozta károk enyhítésére és a tiszta energiaátmenet finanszírozására milliárdok kellenek.
Megfigyelők és résztvevők is elégedetlenségüket fejezték ki a csúcs előrehaladásával kapcsolatban. Mohamed Adow, a Power Shift Africa klímaelemző központ képviselője az elmúlt 15 év legrosszabb első hetének nevezte az idei COP-ot, utalva a finanszírozási célok és a sérülékeny országok számára való hozzáférhetőség hiányára.
Panama környezetvédelmi minisztere, Juan Carlos Navarro hasonló aggodalmakat fogalmazott meg. „Sok beszédet és kevés cselekvést látok” – mondta, hozzátéve, hogy Panama az egyik legkiszolgáltatottabb ország a klímaváltozás hatásaival szemben, miközben minimális szerepe van az üvegházhatású gázok kibocsátásában.
Today, world leaders unite in Baku at #COP29Azerbaijan, in solidarity for a green world.
— COP29 Azerbaijan (@COP29_AZ) November 12, 2024
H.E. President Ilham Aliyev welcomed the world to Azerbaijan, showcasing the country as a unifier on the global climate stage, and as a bridge between international actors.#COP29… pic.twitter.com/pKR6OZWVQV
A klímaváltozás egyre súlyosbodó hatásainak ellensúlyozása elképesztő összeget igényel, különösen az alacsony jövedelmű országok támogatásában. Az új finanszírozási cél a korábbi, évi 100 milliárd dolláros támogatást váltaná fel, amelyet alig sikerült teljesíteni 2022-ben.
Szakértői becslések szerint a szükséges pénz összege 2030-ra akár 9 billió dollárra is emelkedhet, ami ötvenszerese a jelenlegi szintnek.
E célok eléréséhez a kormányok új megoldásokat keresnek, beleértve vagyonadók kivetését, hajózási illetékeket és az adósságkezelési rendszerek átalakítását.
Az éghajlati beruházások különösen a fejlődő országok számára létfontosságúak, amelyek jóval nehezebben férnek hozzá alacsony kamatozású hitelekhez, mint a fejlett ipari államok. E pénzügyi akadályok leküzdése kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy a világ tartani tudja magát az 1,5 °C-os globális felmelegedési célkitűzéshez.
Klímavédelemre fordított összeg (millió USD)
A COP29 eddigi eredményei azt mutatják, hogy a nemzetközi klímafellépésben rejlő potenciál csak akkor aknázható ki, ha minden résztvevő – kormányok, magánszektor, civil szervezetek és egyének – együttműködik. Az Article 6 és a klímafinanszírozás terén elért áttörések, valamint a magánszektor aktív bevonása azt bizonyítják, hogy a globális közösség képes a közös kihívások leküzdésére. Ugyanakkor az esemény arra is emlékeztet, hogy a munka még korántsem ért véget: az ambiciózus célok eléréséhez további konkrét lépésekre és erős politikai elköteleződésre van szükség. Bakuban elindult egy folyamat, amely a globális klímafellépés új korszakát nyithatja meg – a kérdés az, hogy a világ vezetői és társadalmai képesek lesznek-e élni ezzel a lehetőséggel.
Szemlézte: Pál Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
