Donald Trump Iránnal tárgyal a lehetséges békefeltételekről. Az amerikai elnök szerint az egyezség közel van, és a megállapodás feltételeit nagyrészben tisztázták Iránnal. Ez a február vége óta tartó háború lezárását jelentené, azonban, hogy Trump mit mond, és mi a valóság, sokszor nem egyezik.
Donald Trump nemcsak az irániakkal, hanem a konfliktusban érintett más országok vezetőivel is tárgyalt. A békefeltételek több fázisban garantálnák, hogy a Hormuzi-szoros ismét megnyíljon, és hogy az USA feloldja az Iránt súlytó blokádot. Az az iráni tőke is felszabadulhat, ami jelenleg az országon kívüli bankokban le van fagyasztva. A béke két fázisban valósulhat meg: először a Hormuzi-szoros megnyílik, és a forgalom visszatér a háború előtti állapotba, ezt követően pedig
Irán és az USA akár hónapokon át tartó tárgyalások során tisztázná a súlyosabb kérdéseket, például Irán nukleáris programját.
Irán nukleáris programja az egyik legégetőbb probléma, amiről a két országnak tárgyalnia kell majd. Kérdés, hogy Irán hajlandó-e ezt feladni, és képes lesz-e megegyezni az USA-val, melynek fő célja a program a megszüntetése. Az amerikaiak legfőbb szövetségese, Izrael számára még fontosabb, hogy Irán ne jusson nukleáris fegyverekhez. Fennáll a veszélye, hogy ha az izraeli vezetés úgy ítéli meg, a béke nem elég szigorú ezzel kapcsolatban, akkor önállóan intézkedni kezd.
Ebben a kérdésben azonban valószínűleg az amerikaiak és az izraeliek is ugyanolyan hajthatatlanok.
A republikánus oldal kritikus hangjai nem hisznek benne, hogy Irán betartaná egy lehetséges fegyverszünet feltételeit, és arra kérik az elnököt, hogy minél szigorúbban járjon el, vagy szélsőséges esetben akár folytassa is a háborút.
Sokan az elnök pártjában attól is félnek, hogy ha Trump tárgyal Iránnal, az gyengének mutatja az elnököt és olyan kompromisszumokhoz vezet, amiből hosszú távon az USA rosszul jönne ki. Azonban, ha az elnök nem zárja le rövid távon a konfliktust, az az energiaválság súlyosbodását hozhatja. És bár valószínűleg nem ez a politikusok számára a legfontosabb kérdés, de a háború civil áldozatainak száma már így is ezrekben mérhető Libanonban és Iránban is.
Marco Rubio, az USA külügyminisztere Új-Delhiben sajtótájékoztatón számolt be a tárgyalások eredményeiről, és bár konkrétumokat nem mondott, szerinte a folyamatok jól haladnak. A környező országok vezetői is optimisták a békével kapcsolatban, köztük Sebaz Saríf, Pakisztán miniszterelnöke is bizakodva számolt be egy telefonhívásról, melyen Donald Trump Törökország, Egyiptom, Jordánia és Pakisztán képviselőivel tárgyalt a helyzetről.
Minden szempontból jó lenne, ha a háború végre lezáródna Iránnal, a Hormuzi-szoros ismét megnyílna, és az energiaválság nem súlyosbodna tovább. Azonban az, hogy Trump hogyan értékeli a helyzetet és mi a valóság, sokszor eltér. Így volt ez tavaly júniusban is, mikor kijelentette, hogy Irán nukleáris programja megsemmisült. A békefolyamatok mindig közös bizalmon alapulnak. Izrael például tavaly októberben kötött fegyverszünetet a Hamásszal, ez azonban több okból is meghiúsult, többek között azért, mert Izrael a kezdetektől fogva nem bízott abban, hogy a Hamász leteszi a fegyvert. Bár az iráni háborúban az USA Izrael szövetségese, nem biztos, hogy Izrael elégedett lesz a béketárgyalások kimenetelével. Izrael és az USA érdekei is mások, hiszen Irán messze van Amerikától.
Szemlézte: Baranyai Judit
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
