Donald Trump augusztus végén a Truth Social platformon közzétett posztjában vádemelést sürgetett Soros György és fia ellen, a szervezett bűnözés elleni törvényre (RICO Act) hivatkozva. A bejelentés heves vitát váltott ki a Soros-birodalomban és a liberális médiakörökben, ugyanakkor érdemes megvizsgálni, milyen politikai üzenet áll a lépés mögött, és jogilag megalapozott-e a felvetés.
A vádak szerint a Soros-birodalom erőszakos tüntetéseket támogathatott az Egyesült Államokban, amelyek súlyos bűncselekményekhez vezettek. Trump a bejegyzésében így fogalmazott: „Soros és a hozzá tartozó pszichopata csoportosulás óriási károkat okoztak az országunk számára”
( @realDonaldTrump - Truth Social Post )
— Donald J Trump Posts TruthSocial (@TruthTrumpPost) August 27, 2025
( Donald J. Trump - Aug 27, 2025, 8:45 AM ET )
George Soros, and his wonderful Radical Left son, should be charged with RICO because of their support of Violent Protests, and much more, all throughout the United … pic.twitter.com/srQWX4QvRU
Soros György és alapítványai hosszú évek óta jelentős befolyást gyakorolnak a politikai életre. Az Open Society Foundations támogatásával számos baloldali politikai mozgalmat és nonprofit szervezetet finanszíroznak. Trump lépése rámutat arra, hogy egyes liberális elitcsoportok tevékenységei milyen mértékben befolyásolhatják az ország stabilitását.
Miközben a Soros Alapítvány határozottan tagadja a vádakat, hangsúlyozva, hogy tevékenysége a demokratikus értékek és emberi jogok előmozdítását szolgálja, Trump fellépése világos politikai üzenetet hordoz.
Nem pusztán személyes támadásról van szó, hanem arról a kérdésről, hogy a globális elit egyes szereplői milyen mértékben alakíthatják egy ország politikai folyamatait.
A vita tehát túlmutat az egyes személyek felelősségén: a modern demokráciák egyik alapkérdését feszegeti, nevezetesen azt, hogy hol húzódnak a határok a demokratikus részvétel, a politikai adományozás és a külső befolyás között.
Forrás: Statista
A 2022-es félidős választások adatai szerint Soros György volt a legnagyobb kampányfinanszírozó, csaknem 128 millió dollárt fordított a demokraták és a velük szoros kapcsolatban álló szervezetek támogatására. A statisztika világosan mutatja:
Soros nem csupán egy a sok kampánytámogató közül, hanem a baloldali hálózat első számú finanszírozója, akinek befolyása döntő mértékben alakította a választási küzdelmet.
Jogilag a jelenlegi helyzet összetett. A RICO-törvényt az 1970-es években a szervezett bűnözés elleni fellépésre hozták létre, de idővel kiterjesztették más bűncselekményekre is. Politikai szereplők ellen azonban eddig ritkán alkalmazták. Jogi szakértők szerint az az eljárás, amely Soros Györgyöt vagy az általa támogatott hálózatokat célozná, komoly akadályokba ütközhet a bíróságon. Mindazonáltal Trump kezdeményezése precedensértékű lehet: ha az ügy érdemben napirendre kerül, az új távlatokat nyithat a politikai befolyás jogi megítélésében.
Trump kezdeményezése így egyszerre értelmezhető politikai stratégiaként és a hatalmi befolyás korlátozására irányuló kísérletként. A RICO-törvény politikai alkalmazása komoly vitát generálhat, de egyúttal példát is teremthet arra, hogy a politikai manipulációval és külföldi befolyásolással szemben az igazságszolgáltatás eszközei rendelkezésre álljanak. Az ügy kimenetele a bizonyítékok súlyától függ, miközben a jogi csatározások mellett a közvélemény is kulcsszerepet játszhat a történet alakulásában.
Szemlézte: Dobos Boglárka
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
