A Maldív-szigeteken sem lakosság, sem terület nincsen sok, de stratégiai helyzete miatt eldöntheti Kína és India vetélkedését az Indiai-Óceánért.
A szigetcsoport, amelyen nemrég Szijjártó Péter külügyminiszter járt, nem egyszerűen paradicsomi turistacsalogató földdarabok csokra az Indiai-Óceánon. A szigetek, amelyek India déli csücskétől délre helyezkednek el az óceánon, stratégiai helyzetüknél fogva ellenőrzik a kelet-nyugati irányú hajóforgalmat a Távol-Kelet és Európa között. Kína indiai-óceáni terjeszkedése során ez egy egyértelmű célpont a távol-keleti nagyhatalom számára.
Az Új Selyemút tengeri szálának kiépítése során ez is egy kulcspozíció, majdnem éppen félúton.
A szigetcsoport azonban gyakorlatilag teljesen Indiához van kötve. A szigetek kereskedelmük nagy részét a szubkontinenssel bonyolítják. Az egészségügyi ellátás teljesen az indiai orvosoktól függ, a Covid-vakcinákat (az AstraZeneca indiai gyártmányú változatait) is tőlük kapták. A Maldív-szigeteken egy kisebb indiai katonai alakulat is állomásozik, akik elsősorban katasztrófavédelmi és kutató-mentő feladatokat látnak el a Maléban állomásoztatott helikoptereikkel és repülőgépükkel.
Még 2018-ban sikerült Kínának megvetnie a lábát az országban, amikor szerződést kötött Malé, a főváros repterének kibővítésére és felújítására. 2022 februárjában az odalátogató kínai külügyminiszterrel egyezményt írt alá a kormány a kínai-maldív vízummentességről, sótalanítóüzem építéséről és lehetséges csereprogramokról. Ez azonban nem változtatta meg a kabinet azon politikáját, hogy India mindig is elsődleges partnere marad az országnak.
A Maldív-szigetek számára életveszélyes India ellen fordulni.
Nem csak azért, mert közel van, hanem mert a tengeri határok miatt az indiaiak könnyen és gyorsan kellemetlenné tehetik a maldíviak életét. A szigeteknek semmilyen eszközük nem lehet, ha India úgy dönt, hogy nem védi meg többet az országot az illegális halászattól és az esetleg felbukkanó kalózkodástól.
Az ellenzéknek azonban más elképzelései vannak, legalábbis papíron. A „Kifelé Indiával” kampányban azt követelik, hogy csökkentsék az ország függőségét a hatalmas északi szomszédtól. Az ellenzék vezére, Abdulla Yameen arról beszél, hogy az indiaiak jogtalanul állomásoznak a szigeteken. Miközben a kínai projekteket nem támadja, egy közösen épített indiai-maldív bázist az indiai megszállás újabb példájának nevez.
Mindeközben azonban Abdulla tisztában van vele, hogy valahogy együtt kell élni az északi szomszéddal, így személyes kapcsolatokat is fenntart az indiaiakkal, amelyeken keresztül biztosítja őket, hogy egy esetleges miniszterelnöksége nem jelent rájuk veszélyt.
India mindenesetre igyekszik még közelebb vonni magához a szigeteket. Kórházat, sportlétesítményt, új kikötőt kezdett el építeni az országban.
Új QUAD, azaz japán-ausztrál-amerikai szövetségeseit is bevonta. Japán pénzből bővítették volna ki a parti őrséget és a kutató-mentő szolgálatot, azonban a maldív-szigeteki kormány végül megszakította a programot. Úgy tűnik, Kínára is igyekeznek tekintettel lenni, amely hiteleken és újabb infrastrukturális projekteken, például kulturális központ építésén keresztül igyekszik a legutóbbi időben magához kötni a Maldív-szigeteket.
China Maldives Cultural Association inaugrated their cultural and Training Center in Hanimadhoo on 19th november 2022. The center was inaugrated by the Ambassador of People’s Republic of China. H.E Wang Lixin.#culturalandtrainingcenter#Hanimaadhoo#CMCA2022 pic.twitter.com/KXkz30U1Q5
— China Maldivian Cultural Association ���� (@CMCA_Maldives) November 22, 2022
A magyar külügyminiszter tehát egy nagyon fontos geopolitikai pontot látogatott meg az elmúlt időszakban. A Maldív-szigetek gyér lakosságának belső politikai manőverei és a szuperhatalmi versengések eldönthetik, hogy ki ellenőrzi Európa keleti kereskedelmi útvonalait, ez pedig mindnyájunk sorsára hatással lesz.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
