A nyugat-afrikai országban rendszeressé váltak az iszlamista fegyveres csoportok által a keresztény közösségekkel és a civil lakossággal szemben elkövetett erőszakos támadások és mészárlások. A hivatalos adatok szerint csak január óta több mint 6000 áldozata volt a hadsereg és az iszlamista erők közötti harcoknak, és csaknem 1000 civil halálát okozták az dzsihádista támadások. A Human Rights Watch előző havi jelentése szerint azonban a polgári áldozatok száma ennél valószínűleg jóval magasabb.
Az 1960 óta független Burkina Faso már évek óta komoly biztonsági kihívásokkal és belpolitikai instabilitással küzd. Már legalább 2016 óta jelentenek a dzsihádista támadások fokozott fenyegetést, amikor az Al-Kaida és a Nagy-szaharai Iszlám Állam terrorszervezetekkel kapcsolatban álló fegyveres csoportok a szomszédos Maliból beszivárogtak az országba.
Az iszlamista felkelők növekvő terrorja miatti elégedetlenség jelentős szerepet játszott a 2022-es katonai puccsok sikerében,
a jelenlegi vezetés ugyanis akkor azzal az ígérettel lépett hatalomra, hogy leszámol a dzsihádista erőszakkal. Azóta azonban tovább romlott a helyzet: a junta hatalomra jutását követő évre az összecsapások áldozatainak száma a korábbihoz képest sokkoló mértékben megemelkedett.
Forrás: HDX
A burkinai katonai vezetésnek az elmúlt két évben sem sikerült konszolidálnia a hatalmát, miközben nagy méretű területsávok fölött az iszlamista milíciák gyakorolják a kontrollt. Ezeken a területeken a fegyveres felkelők csoportjai nemcsak a hadsereggel, hanem egymással is harcot folytatnak, tovább növelve a polgári lakosság szenvedéseit. A felkelők sokszor a hadsereggel és a kormánnyal való együttműködés vádjára hivatkozva hajtanak végre tömeges kivégzéseket. Sok esetben a kollaboráció ürügyén teljes falvakat üldöznek el erőszakkal az iszlamista csoportok, az elüldözött lakosok egyik pillanatról a másikra válnak nincstelenné.
Az elhúzódó konfliktus hatására már több, mint 2 millió ember kényszerült addigi otthona és földjei elhagyására, súlyos menekültválságot eredményezve az egyébként is szegény, gyakori szárazságokkal küzdő országban.
Az iszlamista felkelők atrocitásai mögött a terület és a hatalomszerzés mellett nagyon sok esetben egyértelműen vallási indíttatású erőszak áll. Egyre több alkalommal érnek kegyetlen, halálos támadások templomokat és istentiszteletre összegyűlt keresztény közösségeket, valamint az erőszakos térítések és emberrablások is gyakoribbá váltak. A növekvő fenyegetés miatt az ország északi és keleti területein több száz templomot kellett bezárni. A romló biztonsági helyzet hatásai már olyan területeket is érintenek, ahova a felkelők korábban nem tudtak elérni, sokszor utolérve a menekülttáborokba kényszerült lakosságot.
A Human Rights Watch jelentését még egy augusztus végén történt, különösen véres mészárlás előzte meg, amely csaknem 200 halálos áldozatot követelt, és nem az egyetlen hasonló eset volt a hónapban.
A körülményeket tovább rontja, hogy a hatóság tudott a dzsihádista támadás lehetőségéről, de arra kérte a lakosokat, ne hagyják el a falut, átengedve a területet az iszlamista felkelőknek, hanem helyette ássanak védőállásokat. Sajnos gyakoriak a hasonló esetek, az otthonaikban maradt lakosokat, akiket a felkelők ettől fogva kollaboránsnak tekintenek, végül azonban nem védi meg a hadsereg. Sőt, feltételezhető, hogy korábban a katonaság is követett el hasonló vérengzést az iszlamistákkal való együttműködés vádjára hivatkozva, civilek ellen. Az biztosan elmondható, hogy
a kormánypárti erők és az iszlamista felkelők közötti harcok során mindkét oldal követett el súlyos, humanitárius jogokat sértő civilekkel szembeni atrocitásokat.
Az aggasztó humanitárius helyzetet nagy mértékben súlyosbítja a belpolitikai instabilitás, a jelenlegi vezetés tulajdonképpen az ország egyik felét nem képes ellenőrizni, a folyamatos összecsapások pedig könnyen polgárháborús állapotokhoz vezethetnek a regionálisan instabil Száhel-régióhoz tartozó országban.
Ibrahim Traoré, Burkina Faso elnöke a növekvő politikai nyomás hatására az utóbbi időben rendkívül intoleráns lett a biztonsági helyzettel kapcsolatos kritikákra. Az elmúlt hónapokban a junta vezetése több nemzetközi műsorszolgáltatót felfüggesztett, a helyi hírcsatornáknak megtiltotta, hogy nemzetközi médiariportokat használjanak és egy újságírót is kitiltott az országból.
A felkelőkkel szembeni harcot nehezen győző ország katonai vezetése korábbi külpolitikai és katonai szövetségeitől is elfordult.
Burkina Faso a 2022-es hatalomváltás óta visszaküldte a békefenntartásban segítséget nyújtó francia katonai egységeket, és a franciát többé nem ismeri el hivatalos nyelvként. A katonai támogatásra szoruló nyugat-afrikai ország új szövetségese Oroszország, amelynek egyre jelentősebb a befolyása a régióban. A hasonló problémákkal küzdő, szintén katonai vezetésű Niger és Mali társaságában év elején Burkina Faso kilépett az 1975-ben alapított, 15 nyugat-afrikai államot tömörítő ECOWAS gazdasági együttműködés szövetségéből, a döntés pedig szintén tovább fokozhatja a térség instabilitását.
Ilyen lépések után, a jelenlegi körülmények között nagy kérdés, hogyan lesz képes megoldani az ország katonai vezetése a „világ leginkább elhanyagolt krízisét”. A junta politikailag rendkívül erős fellépést próbál felmutatni, a gyakorlatban azonban nem sikerült megoldani az iszlám radikalizmus problémáját. Miközben a polgárháborúval fenyegető állapotok felszámolása és az ország stabilizálása érdekében elengedhetetlen a határozott fellépés, a katonai erőn alapuló, egyre kiszámíthatatlanabb, következetlen vezetés nem biztos, hogy képes lesz enyhíteni a civil lakosság növekvő mértékű szenvedéseit.
Szemlézte: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
