Blog

Egyre nagyobb szükség lenne egy hatékony klímamegállapodásra

Az éghajlati válság eszkalálódásával az átlaghőmérséklet világszerte egyre magasabbra emelkedik, mely nyaranta immár egyre több térségben idéz elő jobb esetben csupán elviselhetetlen hőséget, rosszabb esetben pedig pusztító tüzeket. Ezek a természeti katasztrófák amellett, hogy milliókat…

Az éghajlati válság eszkalálódásával az átlaghőmérséklet világszerte egyre magasabbra emelkedik, mely nyaranta immár egyre több térségben idéz elő jobb esetben csupán elviselhetetlen hőséget, rosszabb esetben pedig pusztító tüzeket. Ezek a természeti katasztrófák amellett, hogy milliókat veszélyeztetnek, eszméletlen mértékben rontják a levegő minőségét. A hőség nemcsak kellemetlen, hanem hatalmas veszélyt jelent az egészségre is. Egyre több város igyekszik felvenni a harcot a szélsőséges időjárással, zseniálisnál zseniálisabb megoldásokkal, ez azonban csupán kendőzése a valódi problémának – írja a Deutsche Welle.

A világ nagyhatalmainak az éghajlatváltozás megfékezésében mutatott jelenlegi hajlandósága hosszú távon igen komoly problémát okozhat bolygónknak. Tavaly nyáron a hőség csak Európában több mint 60 000 ember halálát okozta.

hoseg_tabla.png

Forrás: IS Global

A táblázat eredményeinek fényében nem is kérdés: ha már a nagyhatalmak nem jutnak közös erővel eredményre a klímaváltozás megfékezésében, a városok arra kényszerülnek, hogy bizonyos intézkedéseket vessenek be a veszélyhelyzet csökkentésének érdekében. Több tanulmány is kimutatta, hogy

a városok a "hőszigethatás" miatt különösen érzékenyek az ilyen veszélyes hőmérséklet emelkedésre.

Így valóban elengedhetetlen lépni az ügyben. Az épületek, az utak és az infrastruktúra jobban elnyelik és kisugározzák a nap hőjét, mint a természetes környezet, ami egyes esetekben akár 15 Celsius-fokkal is megemeli a városi hőmérsékletet a vidéki területekhez képest. Európától Kínán, Indián és Pakisztánon át az Egyesült Államokig és Afrikáig egyre több város veszi a kezébe az irányítást és igyekszik szembeszállni a klímaváltozás okozta nehézségekkel. Világszerte egyre több metropolisz nevez ki hőfelügyelőt annak érdekében, hogy még hatékonyabban kezelhesse az elkerülhetetlen hőmérséklet emelkedést. Az új cím betöltőinek egyike Cristina Huidobro, aki 2022 márciusában foglalta el a posztot Chile fővárosában, Santiagóban.

Sok kicsi sokra megy- a városok harca a klímaváltozással szemben

Néhány város, például az Európában úttörőnek számító Sevilla zseniális megoldásokkal igyekszik óvni polgárait. A város eljutott a hőhullámok kategorizálásáig, épp úgy, ahogy az USA és az ázsiai országok a hurrikánokat sorolják be - számol be a Bloomberg. A védekezési mechanizmusuk egyszerű: napellenzőket szereltek fel a spanyol városban. "Ezt árnyékpolitikának hívjuk" - mondta a város polgármestere, Antonio Muñoz.
Emellett Sevilla évente 5000 fát ültet, illetve olyan építőanyagokra tér át, amelyek visszaverik a hőt.

Egy másik igen forgalmas európai városban, Párizsban úgynevezett "hűvös szigeteket" hoz létre a kormány a hőhullámok kezelésére. A fővárossal együtt a kormány az éghajlati válság ellen 800 "hűvös sziget" kialakítását vette tervbe városszerte. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy

parkokat, szökőkutakat és középületeket, például uszodákat és múzeumokat létesítenek, ezáltal a lehető legtöbb olyan területet kialakítva, ahová ,,el lehet menekülni” a hőség elől.

Ezek a terek 2-4 Celsius-fokkal hűvösebbek lehetnek, mint a környező utcák, mely ilyen rekkenő hőségben nagyon sokat számíthat. Párizs emellett azt is tervezi, hogy 2026-ig 170 000 fát ültet.

Rotterdam is hasonló útvonalon indul el. Egyre több ,,zöld tetőt” létesít a város. A Rotterdam Rooftop Walk kezdeményezés elindítói szerint a háztetőkre ültetett zöld növények segíthetnek a városok hűtésében. Remélik, hogy ezáltal több mint 900 000 négyzetméternyi tetőt zöldíthetnek be. A növényzettel beültetett tetők a víz tárolása révén még az árvizek csökkentéséhez is hozzájárulhatnak. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala szerint

a zöld tetők akár 15 Celsius-fokkal is csökkenthetik a hőmérsékletet a városban.

Az ausztrál fővárost, Sydney-t körülvevő 1,3 millió hektáros területen, Greater Sydneyben azt tervezik, hogy 2030-ig ötmillió új fát ültetnek, melyek nagyban hozzájárulnak a városok hűtéséhez. Emellett természetes módon elnyelik és tárolják a szén-dioxidot, ami segít az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Az egyesült államokbeli Los Angelesben a városi hatóságok még 2019-ben kezdtek kísérletezni az utcák fehérre festésével. A cél az, hogy a napsugarakat visszaverjék, így hűtve a környéket.

Az Egyesült Arab Emírségekben található Abu Dhabiban az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás miatt az évszázad második felében az átlaghőmérséklet jóval 50 Celsius-fok fölé emelkedik. Ez olyan szélsőséges hőhullámokat hoz majd, amelyek élhetetlenné tehetik a várost, az innovatív tervezés azonban segíthet a hőelvonásában. Az egyik példa erre az Al Bahar Towers. A 26 emeletes épületet számítógéppel vezérelt, összecsukható paravánokkal szerelték fel, amelyek a nap állásától függően nyílnak ki és záródnak be, hogy árnyékot adjanak - magyarázza az Arup tanácsadó mérnöki iroda.

Ez csupán néhány példa arra, hogy milyen ötletes módszerekkel igyekeznek védekezni a városok. Ez azonban hosszú távon nem lesz elég. Természetesen elmondhatatlanul hasznosak ezek a kezdeményezések, azonban addig, amíg nem születik a nagyhatalmak között egy olyan klímaegyezmény, amelyet valóban hajlandóak megvalósítani, addig a helyzet további eszkalálódása várható.

Szemlézte: Udvari Anna

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon