Októberben szövetségi népszavazást tartottak az „Ismeretlen Déli Földrészen”, Ausztráliában. A kormányzó Munkáspárt által támogatott alkotmánykiegészítési javaslat új szövetségi intézményt hozott volna létre az őslakosok képviseletére. Noha az országban még mindig tart a voksok feldolgozása, már a referendum éjszakáján tudni lehetett, hogy a javaslat elbukott. Míg az Igen-szavazók szerint Ausztrália történelmi helyzetet szalasztott el, hogy elismerje őslakosait, a Nem-pártiak szerint a népszavazás önmagában szégyent hozott a nemzetre.
„Egyetért-e Ön azzal a javaslattal, hogy Alkotmány részesítse elismerésben az Első Nemzeteket, mégpedig azáltal, hogy saját hangot ad az Őslakosoknak és a Torres-szoros lakóinak?”
Emiatt a kérdés miatt járultak az urnák elé 2023. október 14-én az ausztrál állampolgárok, hogy egy népszavazás formájában megválaszolják. Az alkotmánykiegészítés lehetővé tette volna, hogy az őslakosokat kiemelten érintő kérdéseknél választói akarattól függetlenül hangot adjanak az Első Nemzetek érdekeinek a parlamenti és kormányzati jogalkotásnál.
A nap végén azonban világossá vált, hogy a „Nemek” győzedelmeskedtek, tehát
a kormányzó Munkáspárt és Anthony Albanese miniszterelnök nem kapta meg a választópolgárok felhatalmazását arra, hogy külön alkotmányos intézményt biztosítson az ausztrál őslakosok képviseletére.
A szavaztok végül körülbelül 60-40%-ban oszlottak meg a „Nemek” javára. A referendum másnapján Albanese nyilvánosan elismerte a vereséget, és kifejezte, „noha az eredmény nem az, amit remélt, teljes mértékben tiszteli az emberek akaratát”. Ugyanakkor „az út még nem zárult le”- tette hozzá.
Ennyivel tehát nem zárult le a történet. A különböző véleményformálók szerint a „Voice” névre keresztelt népszavazás rég nem látott széthúzást generált az ausztrál társadalomban, és felerősítette az identitáspolitikai frusztrációkat. Noha az ellenzék vezére, Peter Dutton üdvözölte a választás eredményét – a Liberális Párt meghirdetésétől kezdve ellenezte az alkotmánymódosítást szövetségi szinten –, és elmondta, hogy szerinte a referendumnak „soha nem kellett volna megtörténnie”, ugyanis az súlyosan „megosztotta” a társadalmat és beárnyékolta a nemzet egységét.
This is the referendum that Australia did not have to have.
— Peter Dutton (@PeterDutton_MP) October 14, 2023
The proposal – and the process – should have been designed to unite Australians, not divide them.
What we have seen is Australians in their millions reject the Prime Minister’s divisive referendum.
The Coalition,… pic.twitter.com/Y8vvxIiw5a
A Sky News interjújában Tony Abbott volt miniszterelnök is hasonlóan értékelte az eseményeket.
Számára a népszavazás „az egyenlőség győzelme a szeparatisták felett”, ugyanakkor „soha nem kellett volna szembenézni vele”.
Külön kiemelte a Nem-kampány két őslakos vezetőjének a szerepét a sikerben, akiket „hősöknek” nevezett. Egyikük, a Bundjalungok közé tartozó Warren Mundine szerint a referendum abból a „hazugságból élt, hogy az őslakosoknak nincs elismerésük.
A népszavazás szimbolikus vonzata ugyanakkor nem az egyetlen, ami kikezdte a munkáspárti kormányzat tekintélyét. Parlamenti felszólalásával például a Liberális Párt elnökhelyettese, Sussan Ley felelősségre vonta Albanese-t azért, hogy „elpocsékolt” 450 millió dollárt a saját „hiúság-projekjétre”.
Mindezen kritikák mellett érdemes észben tartani, hogy Ausztráliában a nagyjából egy millió főre rúgó őslakosság komoly egyenlőtlenségeket szenved a többségi társadalomhoz képest.
Az ausztrál kormány egyik egészségügyi és jóléti alszervének statisztikái szerint a vizsgált időszakban, 2015 és 2017 között az őslakosok várható élettartama a nem őslakosokénál körülbelül 8 évvel kevesebb volt (8,6 a férfiak körében és 7,8 a nők körében). Egy másik intézet idei jelentése szerint a medián őslakos háztartás heti jövedelme 316 dollárral alulmúlta a medián nem őslakos háztartásét. Az őslakosságra vonatkozó munkanélküliségi mutatók több, mint kétszer akkorák nagyvárosokban és regionális központokban, és még ennél is sokkal nagyobbak az ország többi részén – derül ki az Ausztrál Parlament jelentéséből.
Különösen elszomorító adat, hogy 3,8%-os lakosságarányuk ellenére az őslakosok a börtönfoglyok csaknem harmadát, 32%-át adják.
Forrás: Beyond Blue
Noha ezen különbségek közül némelyik az elmúlt évtizedekben lassú csökkenésen ment keresztül - különösen a háztartások bevételének tekintetében - bőven van még mit tenni az őslakosok felzárkóztatása ügyében. A kérdés, a Munkáspárt és Albanese alkotmányos elismerésen alapuló stratégiája beválthatja-e a hozzá fűzött várakozásokat, vagy a Liberális Párt az alkotmányos egységen és a piaci hozzáálláson alapuló programja az, ami komolyabb változást hozhat.
Szemlézte: Béndek Ábris
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
