A novemberi választások során a fontos csatatér állam Arizonában az abortuszhoz való jogokról is dönthetnek az amerikai szavazók. Ezzel már összesen hét államban szerepel a kérdés az őszi szavazólapokon, miközben a „reproduktív jogok” témája egyre fontosabb szerepet kap a demokrata kampányban.
Rekordszámú aláírás gyűlt össze Arizonában az indítványhoz, amely kezdeményezte, hogy a novemberi választásokkor az abortuszhoz való jog kérdéséről is szavazzanak az államban. Így Missouri után Arizona a hetedik olyan szövetségi állam, ahol a választópolgárok elé bocsátják a kérdést. Eddig a két államon kívül Dél-Dakotában, Nevadában, Coloradoban, Marylandben és Floridában lesz szavazás az abortuszhoz való jogokról. Ezek közül több államban, például a szomszédos Nevadában legális és biztosított az abortusz. Arizonában idén, a legfelsőbb bíróság döntése nyomán léptek életbe korlátozások, amelyek a terhesség 15. hetéig engedélyezik a terhességmegszakítást, a korábbinál szigorúbb szabályozás azonban erősen megosztotta a republikánus képviselőket is.
A novemberi szavazás során egészen pontosan arról dönthetnek a választók, hogy bekerüljön-e az állam alkotmányába az abortuszhoz való jog védelme, mint alapvető jog. Abban az esetben, ha ez megtörténik, az állam a jövőben nem hozhat és nem hajthat végre olyan törvényeket, amelyek megakadályozhatják a procedúrához való hozzájutást. A módosítás az abortuszhoz való jogot a terhesség 24. hetéig, vagyis a második trimeszter végéig biztosítaná. Az életpárti, abortuszt ellenző szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen szabályozás semmibe veszi a születendő gyermekek élethez való jogát, amit az anyák jogai és támogatása mellett ugyanúgy figyelembe kellene venni.
A kérdés érzékenységét jól mutatja, hogy a szavazással kapcsolatos hivatalos tájékoztató brosúrák szóhasználata is nagy port kavart. Azok ugyanis a magzatokra „meg nem született emberekként” hivatkoznak, ami az abortuszpárti aktivisták szerint nem elég „pártatlan és objektív”.
Mióta az Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróság 2022-ben eltörölte a Roe kontra Wade törvényt, az egyébként is megosztó kérdés egyre komolyabb szerepet kap a politikai csatározásban. Kamala Harrisnek köszönhetően pedig az abortuszjogok a demokrata kampány központi témájává váltak. Harris alelnökként is kiemelten kezelte a kérdéskört, kampányútjain korábban rendszeresen kitért rá,
a Planned Parenthood abortuszklinikán tett márciusi látogatása pedig egyedülálló lépés volt az Egyesült Államok történetében. Jelenlegi kampányában a demokrata jelölt a Roe kontra Wade visszaállítását ígéri, amely alapvető jogként biztosítaná a nők számára az abortusz lehetőségét.
Azzal, hogy Kamala Harris Tim Walzot választotta alelnökjelöltjének, szintén az abortuszpárti állásfoglalását erősíti. A minnesotai kormányzó ugyanis a demokrata jelölthöz hasonlóan, elkötelezetten támogatja a nők abortuszhoz való jogát. Ennek jegyében a más államokból abortusz elvégzése céljából Minnesotába látogató nőkre is kiterjesztette a jogi védelmet. Az abortuszhoz való hozzáférést biztosító intézkedéseivel párhuzamosan Walz csökkentette a krízisterhesség-központok anyagi támogatását, ahol a segítségnyújtás és a tanácsadás mellett sokszor a gyermekük megtartására bíztatják a válságba került anyákat. Carol Tobias, a legnagyobb amerikai életpárti szervezet elnöke azt állítja, az intézkedés jelentős csapást mért a családokra és véleménye szerint
egy Harris-Walz kormányzás minden idők „legextrémebb” abortusz politikáját eredményezné.
Az abortuszról tartott, novemberi elnökválasztással párhuzamos tagállami szavazásoktól a demokrata tábor azt várja, hogy további szavazók pártolnak át Harrishez. Az abortusz kérdése ugyanis erősen megosztja az amerikai társadalmat, a legutóbbi közvélemény-kutatások pedig azt mutatják, hogy a válaszadók többsége, kcsaknem 63%-a a legálisan hozzáférhető abortusz mellett foglal állást. A hagyományosan konzervatív republikánus tábor azonban még mindig inkább abortusz-ellenes, míg a demokraták között az abortuszt ellenzők aránya meglehetősen csekély.
Forrás: Pew Research
Donald Trump, a republikánusok jelöltje továbbra is kitart amellett, hogy az államok maguk dönthessenek a kérdés szabályozásáról, alelnökjelöltjével, J.D. Vance-szel úgy érvelnek, hogy ez a legdemokratikusabb megoldás. Az egyértelmű, kategorikus állásfoglalást azonban mindketten igyekeznek kerülni az érzékeny kérdésben. A republikánus jelöltek helyzetét nehezíti, hogy a győzelemhez szükséges többség megszerzése mellett saját elkötelezett, konzervatív szavazóbázisuknak igyekeznek megfelelni, ebben az esetben viszont a saját táboruk többségi véleménye nem egyezik a többségi állásponttal.
Trump azt nyilatkozta, nem gondolja, hogy a választási kampányban központi kérdés lesz az abortusz szabályozása. Kamala Harris azonban az eddigi tevékenysége alapján igyekszik a 2024-es elnökválasztás egyik központi témájává tenni az abortuszjogokat és markáns, progresszív fellépésével további szavazókat nyerni. A reproduktív jogok ütőkártyájával Harris elsősorban a nők körében tett szert népszerűségre,
egy elnöki kampány során azonban más fontos kérdésekre is meggyőző válaszokat kell adnia, mint például az amerikai külpolitika iránya a polarizálódó geopolitikai színtéren vagy a bevándorlás egyre súlyosabb problémája.
Az Arizonához hasonló billegő államokban mindenképp eredményezhet többletvoksokat egy párhuzamos, elsősorban demokrata kezdeményezésű szavazás, de az ebből fakadó előny mértékét még sok más szempont is befolyásolhatja. Bár Kamala Harris indítása Joe Biden helyett a legutóbbi felmérések szerint egyelőre képes volt előnyhöz juttatni a demokratákat, a két jelölt közötti verseny még mindig rendkívül szoros.
Szemlézte: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
