Blog

Elnöki találkozó és együttműködés a Szilícium-völgyben

Nem várt helyen és formában találkozott a napokban Jun Szogjol dél-koreai elnök és Fumio Kishida japán miniszterelnök. A két államfő az amerikai Szilícium-Völgyben egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül vázolta fel a két ország közötti együttműködések legújabb formáit – számol be róla a…

Nem várt helyen és formában találkozott a napokban Jun Szogjol dél-koreai elnök és Fumio Kishida japán miniszterelnök. A két államfő az amerikai Szilícium-Völgyben egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül vázolta fel a két ország közötti együttműködések legújabb formáit – számol be róla a Reuters

A jelenlegi összetartás ellenére a két ország kapcsolata koránt sem volt barátságosnak mondható az elmúlt évtizedekben. Japán korábban, főleg a 16. században, számos alkalommal kísérelte meg elfoglalni a Koreai-félszigetet, hogy rajta keresztül juthasson el Kínába. Bár ezek a próbálkozások végül sikertelennek bizonyultak, később az 1900-as évek elején, az Oroszországgal folytatott győztes háború után, a szigetország annektálta Koreát, ami ezután a Japán Császárság protektorátusa lett. Ez az állapot egészen 1952-ig, a San Francisco-i szerződésig fenn is maradt, amikor is a II. világháborút elvesztő Japán kénytelen volt lemondani a koreai fennhatóságáról.

Mindezek után, bár a véres ellenségeskedés megszűnt, Szöul és Tokió kapcsolata továbbra sem volt teljesen felhőtlen.

Jól mutatja ezt az 1960-as években lassacskán meginduló kereskedelmi kapcsolatok alakulása is, amelynek bár nagy lendületet adott az észak-koreai vezetés egyre asszertívabb politikája, a 2018-as évben jelentős törést szenvedett. Ekkor ugyanis a dél-koreai bíróság arra kötelezett számos japán óriásvállalatot, köztük a Mitsubishi-t és a Nissan-t, hogy kártérítést fizessen 85 korábban koreai alkalmazottnak, akiket még a gyarmati időkben kényszermunkára köteleztek. A határozat jelentős ellenállást váltott ki Tokióból, mivel a japán vezetés úgy gondolta a kérdést már rég, a két ország közötti 1965-ös megállapodásukban rendezték. Az ügy odáig fajult, hogy az államok jelentősen visszavettek gazdasági kapcsolataikból, valamint Szöul még a katonai hírszerzői kapcsolatok korlátozását is kilátásba helyezte.

A kapcsolatok csak az utóbbi egy-két évben indultak olvadásnak, amely a két jelenlegi államfő közeledést célzó kampányának köszönhető. Jun elnök nem sokkal a 2022. márciusában történt megválasztása után elkezdett közeledni a szigetországhoz, mely lehetőséget adott a bonyolult történelmi kérdések rendezésére, valamint egy mélyebb személyes kapcsolat kialakítására a két vezető között. 2023 márciusában Jun elnök egy bilaterális találkozó keretei között ellátogatott Tokióba, ezzel 12 év után ő volt az első dél-koreai miniszterelnök, aki Japánba utazott. Két hónappal később viszonzásul, Kishida miniszterelnök - szintén 12 év után először - Dél-Koreába utazott egy megbeszélésre. Májusban pedig Jun elnök a Hirosimában rendezett G7-találkozón is részt vett.

A mostani eseményen a felek elmondták, hogy ezután a katonai és gazdasági együttműködés mellett a tudományos és technológiai munka is a két ország közötti kapcsolatok központi elemét képezik majd.

A beszélgetés során a koreai vezető kiemelte, hogy az olyan innovációknak, mint a kvantumszámítógépek, nemzetbiztonsági vonatkozásai vannak, ezért ezen a területen az együttműködést elsősorban olyan országokkal kell fejleszteniük, amelyekkel közös értékeket vallanak. Kishida miniszterelnök, pedig arról beszélt: nagy várakozással tekint a Dél-Koreával közös, új ellátási hálózat létrehozására, mely ezentúl olyan szén-dioxid semleges üzemanyagot biztosít számukra, mint a hidrogén és az ammónia. Mindemellett a két vezető erősen hangsúlyozta a technológia megosztásának fontosságát a "hasonlóan gondolkodó" országok között.

A két legjelentősebb demokratikus ázsiai állam közeledése az Egyesült Államok számára is kiemelkedő jelentőséggel bír.

Éppen ezért az USA egyre erőteljesebben szorgalmazza nemcsak a Tokió - Szöul együttműködés erősödését, hanem az amerikai – japán - dél-koreai kapcsolatok szorosabbra fűzését is. Ennek remek példája a 2023-as John F. Kennedy Profile in Courage Award díj is. Idén ugyanis egy különleges nemzetközi bátorsági díjjal tüntették ki a két ázsiai vezetőt, amelyről a koreai elnök egy X (korábban Twitter) bejegyzésben is megemlékezett.

A hármas közeledés előmozdításának oka, hogy napjainkban az ázsiai országokkal való minél szorosabb együttműködés egyre nagyobb szerepet kap az amerikai külpolitikában. Köszönhetően annak, hogy Kína, valamint Észak-Korea nukleáris és rakétaelhárítási ambíciói jelentős kihívást jelentenek Washington számára. Éppen ezért az USA egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a távol-keleti szövetségeseinek egy ligába való tömörítésére. Például tárgyalások indultak arról, hogy az Amerika által vezetett QUAD hadászati csoport, melyben India, Ausztrália és Japán sorakozik fel az USA oldalán, hamarosan megnyílhat Dél-Korea számára is. Emellett pedig ott van az "távol-keleti angolszász NATO" azaz a AUKUS, amelynek jelenleg ugyan csak az Egyesült Királyság és Ausztrália a tagja az USA mellett, de nem hivatalosan már Japán is meghívót kapott a csoportba, valamint tárgyalások folynak Dél-Korea bevonásáról is.

Mindebből jól látható az Egyesült Államok azon törekvése, hogy az elkövetkező néhány évben minél inkább újraformálja a távol-keleti együttműködéseket és egy még szorosabb szövetségi hálóval vegye körbe Kínát és Észak-Koreát.

Washington célja ezzel amellett, hogy egyre jobban elszigetelje a két országot a térség többi államától, az, hogy az új megállapodásoknak köszönhetően saját érdekeit is minél inkább megerősítse a régióban. Kérdés azonban, hogy nem maga alatt vágja-e a fát mindezzel az USA? Hiszen azáltal, hogy a segítségével egyre több, korábban viharos történelmi kapcsolattal rendelkező távol-keleti ország lép szövetségre, kialakulhat egy új, inkább egymásra, mint Amerikára támaszkodó blokk, amely egy gazdaságilag is erős, innovatív ellenpólust jelenthet az Egyesült Államok számára.

Szemlézte: Potsay Zille Csenge

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Share this with others: