Maya Carlin a Daily Wire-ben ír Irán mai helyzetéről.
Az elmúlt hetekben Libanonban és Irakban is tömeges tüntetések zajlottak le, amibe mindkét ország kormánya belebukott. A demonstrációk egyik hajtóereje az iráni befolyás elleni tiltakozás. Saad Hariri, Libanon miniszterelnöke és Abdul Mahdi, Irak miniszterelnöke is bejelentette lemondását.
Mindkét országban a felekezeti különbségek jelentik a politikai törésvonalakat. Mindkét országban hatalmi megosztási rendszer alakult ki, hogy a vallási irányzatok követői ne érezzék kiszorítottnak a politikából. A síita pártok azonban teljesen beágyazódtak az iráni külpolitikába. Teherán számára veszélyes, hogy a tüntetők ezt a megosztott hatalmi rendszert akarják megszüntetni. Az iráni ajatollah, Ali Hámenei figyelmeztette is a tüntetőket a jogi keretek betartására. Ez persze ironikusan hangzik tőle, hiszen teljesen illegitimálja azt a forradalmat, amely saját országában zajlott le 1979-ben. Emellett pedig megmutatta, a Hezbollah mennyire mélyre ágyazta be magát a libanoni politikába.
A Hezbollah kétség nélkül Irán legsikeresebb exportja. Két évtizeden keresztül Teheránból gond nélkül tudták egyensúlyban tartani az amerikai, szaúdi és izraeli befolyást. A szervezet jelentősége a 2006-os izraeli-libanoni háborúban és a szíriai polgárháborúban is megmutatkozott, megmutatkozik. 2017-ben a Hezbollah irányítása alatt futó illegális üzleti birodalomra is fény derült, emellett Trump amerikai elnök idén áprilisban terrorszervezetté nyilvánította a Hezbollah katonai szárnyát, az Iráni Forradalmi Gárdát.
A tüntetések direkt módon érintik a teheráni kormányt, hiszen dollármilliárdokat költ a befolyási övezetének fenntartására. Irakban iráni zászlókat égettek és Molotov-koktélt dobtak egy iráni nagykövetségre. Ezeket persze Hámenei nyugati titkosszolgálatoknak és a „gonosz országok pénzszektorának” tulajdonítja, ezzel is jelezve, Iránban pontosan észlelik a demonstrációk súlyosságát. Más elmondás szerint azonban a forradalom nem Amerika-ellenes, hanem Irán-ellenes.
Iráni félkatonai szervezetek egyébként erőszakkal beavatkoztak az iraki tüntetések leverésébe, aminek október elseje óta 301 civil áldozata van. Ennek a hatása visszájára fordulhat Irán számára, miközben az ország amúgy is küszködik a Trump vezette szankciópolitika gazdasági következményei miatt. A kettős nyomást az iráni rendszer nem biztos, hogy túléli.
Szemlézte: Fellegi Benjámin
