Május 13-ától kezdődően Franciaország tengerentúli területe, Új Kaledónia folytatólagos zavargásokba süllyedt. Egy friss alkotmány és szavazójogi módosítás miatt a szigeten őslakos kanaku népesség szeparatista elemei tüntetéseket kezdtek, arra hivatkozva, hogy Franciaország súlyosan beletiport a nemzeti önrendelkezési jogaikba. Válaszul Macron szükségállapotot hírdetett a szigetcsoporton, illetve helyi erők támogatásával a francia csendőrség is megérkezett a régióba, hogy megkísérelje csitítani a lázongásokat. A továbbra is feszült helyzet kezelése érdekében Macron személyes látogatást tett sz a régióban.
Kaledónia függetlenségének ügye hosszú ideje komoly kérdés Franciaország Csendes-óceáni politikájában. A sziget relatív többségét adó kanak népesség egyes tagjai az elmúlt évtizedekben keményen szembehelyezkedtek a sziget harmadát alkotó francia népesség szavazati jogainak megerősítésével, ugyanakkor több népszavazást is kezdeményeztek a szigetek függetlenségének elismertetésére, melyek közül az első kettő csúfos kudarccal zárult, míg az utolsón az azt leginkább támogató Kanak és Szocialista Nemzeti Felszabadítási Front részt sem vett.
A múlt héten ismét kiújult a konfliktus a sziget jövőjével kapcsolatban. Párizs egyoldalúan megváltoztatta a sziget szavazójogi törvényeit, bevezetve, hogy minden, a szigeten legalább tíz évet egyhuzamban élő francia állampolgár jogosult a helyi választásokon való részvételre.
Ez a döntés a helyi szeparatista mozgalmak részéről heves ellenállást váltott ki, ami zavargásokba torkollott. Ennek elfojtására Franciaország szükségállapot kihirdetése és a csendőrség bevetése mellett döntött, azonban a szigeteken továbbra is káosz uralkodik.
A konfliktust külsős hatalmak is nagy érdeklődéssel követik. A legmeglepőbb ezek közül Azerbajdzsán lehet, amely Párizs állításai szerint komoly támogatásban részesíti a szeparatistákat.
France accuses Azerbaijan of fomenting political violence in New Caledonia https://t.co/zjmhrEk8vR pic.twitter.com/8nGJ78aFsE
— euronews (@euronews) May 17, 2024
Nem meglepő, hogy a helyzet konszolidálása érdekében Emmanuel Macron személyes elnöki látogatást tett a lázongó területen, hogy személyesen tartson találkozót és megbeszélést a Párizshoz hűséges helyi kormány vezetőivel a közrend mihamarabbi helyreállítása érdekében.
Bár a kanak népesség függetlenedési vágya érthető, a sziget népességének döntő többsége Párizs mellett döntött három népszavazáson is. Ezek után egy nyílt, emberéleteket követelő lázadás kirobbantása nem annak az útnak tűnik, amivel Új-Kaledónia jövője biztosítottnak látszana.
Szemlézte: Csapó Gergely
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
