Blog

Emmanuel Macron személyes elnöki látogatást tett sz Új-Kaledóniában

Május 13-ától kezdődően Franciaország tengerentúli területe, Új Kaledónia folytatólagos zavargásokba süllyedt. Egy friss alkotmány és szavazójogi módosítás miatt a szigeten őslakos kanaku népesség szeparatista elemei tüntetéseket kezdtek, arra hivatkozva, hogy Franciaország súlyosan beletiport a…

Május 13-ától kezdődően Franciaország tengerentúli területe, Új Kaledónia folytatólagos zavargásokba süllyedt. Egy friss alkotmány és szavazójogi módosítás miatt a szigeten őslakos kanaku népesség szeparatista elemei tüntetéseket kezdtek, arra hivatkozva, hogy Franciaország súlyosan beletiport a nemzeti önrendelkezési jogaikba. Válaszul Macron szükségállapotot hírdetett a szigetcsoporton, illetve helyi erők támogatásával a francia csendőrség is megérkezett a régióba, hogy megkísérelje csitítani a lázongásokat. A továbbra is feszült helyzet kezelése érdekében Macron személyes látogatást tett sz a régióban. 

Kaledónia függetlenségének ügye hosszú ideje komoly kérdés Franciaország Csendes-óceáni politikájában. A sziget relatív többségét adó kanak népesség egyes tagjai az elmúlt évtizedekben keményen szembehelyezkedtek a sziget harmadát alkotó francia népesség szavazati jogainak megerősítésével, ugyanakkor több népszavazást is kezdeményeztek a szigetek függetlenségének elismertetésére, melyek közül az első kettő csúfos kudarccal zárult, míg az utolsón az azt leginkább támogató Kanak és Szocialista Nemzeti Felszabadítási Front részt sem vett.

kaledonia18.png

kaledonia20.png

kaledonia21.png

A múlt héten ismét kiújult a konfliktus a sziget jövőjével kapcsolatban. Párizs egyoldalúan megváltoztatta a sziget szavazójogi törvényeit, bevezetve, hogy minden, a szigeten legalább tíz évet egyhuzamban élő francia állampolgár jogosult a helyi választásokon való részvételre.

Ez a döntés a helyi szeparatista mozgalmak részéről heves ellenállást váltott ki, ami zavargásokba torkollott. Ennek elfojtására Franciaország szükségállapot kihirdetése és a csendőrség bevetése mellett döntött, azonban a szigeteken továbbra is káosz uralkodik.

A konfliktust külsős hatalmak is nagy érdeklődéssel követik. A legmeglepőbb ezek közül Azerbajdzsán lehet, amely Párizs állításai szerint komoly támogatásban részesíti a szeparatistákat.

Nem meglepő, hogy a helyzet konszolidálása érdekében Emmanuel Macron személyes elnöki látogatást tett a lázongó területen, hogy személyesen tartson találkozót és megbeszélést a Párizshoz hűséges helyi kormány vezetőivel a közrend mihamarabbi helyreállítása érdekében.

Bár a kanak népesség függetlenedési vágya érthető, a sziget népességének döntő többsége Párizs mellett döntött három népszavazáson is. Ezek után egy nyílt, emberéleteket követelő lázadás kirobbantása nem annak az útnak tűnik, amivel Új-Kaledónia jövője biztosítottnak látszana.

Szemlézte: Csapó Gergely

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon