Orbán Viktor a héten Washingtonban tárgyal Donald Trumppal, ahol a két vezető a többi között az Egyesült Államok által nemrég bevezetett orosz olajipari szankciókat is megvitatja. A találkozó kulcsfontosságú lehet Magyarország energiapolitikai mozgásterének megőrzése szempontjából, miközben a nemzetközi nyomás Oroszország elszigetelésére tovább nő.
A bejelentést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tette, miután az Egyesült Államok Trump elnök második ciklusának első ilyen lépéseként új szankciókat vezetett be az orosz Lukoil és Rosznyefty energiacégekkel szemben. A döntés célja, hogy fokozza a nyomást Moszkvára az ukrajnai fegyverszünet érdekében.
A lépés ugyanakkor közvetlenül érinti Magyarországot és Szlovákiát, amelyek az Európai Unión belül a legnagyobb mértékben függnek az orosz olajimporttól.
Mindkét ország korábban uniós mentességet kapott az orosz kőolajszankciók alól, ám az amerikai intézkedések új kihívást jelentenek.
I have discussed our energy supply with @SecRubio several times, and @PM_ViktorOrban has already talked about it with @realDonaldTrump. Next week, they will have another opportunity to address this issue during their meeting in Washington, D.C. pic.twitter.com/qgzMHvvQZ4
— Péter Szijjártó (@FM_Szijjarto) October 27, 2025
Szijjártó elmondása szerint a szankciók november végéig nem lépnek életbe, így egyelőre nem akadályozzák a MOL működését és az orosz olajszállításokat. Orbán Viktor azonban jelezte: a kormány már dolgozik azon, miként lehet a magyar energiaellátást a jövőben is fenntartani, akár az új amerikai korlátozások fényében is. A miniszterelnök szerint a cél nem a szankciók megszegése, hanem egy olyan megoldás megtalálása, amely biztosítja Magyarország energiafüggetlenségét és ellátásbiztonságát.
A washingtoni találkozó egyben szimbolikus is, hiszen Orbán és Trump politikai kapcsolata évek óta szoros.
A két vezetőt közös ideológiai alapok kötik össze, elsősorban a bevándorlással, nemzeti szuverenitással és konzervatív értékekkel kapcsolatos nézeteikben. Orbán az utóbbi időszakban több alkalommal is kiemelte, hogy az amerikai–magyar kapcsolatok javítása stratégiai érdek, különösen az új globális gazdasági törésvonalak kialakulása közepette.
Trump második elnöki ciklusának első hónapjai már most komoly külpolitikai átrendeződést jeleznek: az új orosz szankciók és az Ukrajnával kapcsolatos amerikai álláspont változása komoly próbatétel elé állítja a közép-európai országokat.
Magyarország számára az energetikai függőség csökkentése, valamint a keleti és nyugati partnerek közötti egyensúly megőrzése kulcsfontosságú kérdéssé vált.
A washingtoni találkozó nemcsak két vezető személyes egyeztetése lesz, hanem az amerikai–magyar kapcsolatok jövőjét is meghatározhatja. Orbán Viktor célja, hogy Magyarország mozgástere megmaradjon az új globális energiapolitikai realitások között, miközben az ország továbbra is az európai és transzatlanti szövetségi rendszer része marad. A tárgyalások kimenetele egyértelműen jelzi majd, mennyire tudja Budapest sikeresen összeegyeztetni szuverenitás alapú politikáját és a rá nehezedő nemzetközi gazdasági nyomást.
Szemlézte: Tóth Patrik János
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebook
