Blog

Energiaválsághoz vezet Európa zöldpolitikája?

Az elmúlt néhány hónapban a nyers földgáz ára rohamosan emelkedett Európában. Mivel az Egyesült Királyságban az áremelkedés már mintegy pánikszerű hangulathoz vezetett, Őfelsége Kormánya a nagy energiaigényű vállalatok állami támogatásán gondolkozik a piac megnyugtatása érdekében. Bár sokan…

Az elmúlt néhány hónapban a nyers földgáz ára rohamosan emelkedett Európában. Mivel az Egyesült Királyságban az áremelkedés már mintegy pánikszerű hangulathoz vezetett, Őfelsége Kormánya a nagy energiaigényű vállalatok állami támogatásán gondolkozik a piac megnyugtatása érdekében. Bár sokan Oroszországot hibáztatják, Európa saját zöldpolitikája is közrejátszhatott a helyzet kialakulásában.

Az orosz állam energiaóriásának, a Gazpromnak a vizsgálatát követelik az Európa parlamenti képviselők az elégtelen mennyiségű gázszállítmányok miatt. Azzal vádolják a Gazpromot, hogy Európa gázkészleteinek leapasztásával akarja bebiztosítani az Északi Áramlat 2 terveinek az elfogadását. A vezeték Oroszországból – Ukrajna megkerülésével – a Balti-tengeren keresztül szállítana gázt Németországba, ezzel növelve Európa vezető államának energiafüggőségét Oroszországtól.

Adatok forrása: Eurostat

Habár 2021 elején Európa gáztartalékai meghaladták az elmúlt öt év átlagát, a készletek fogyásnak indultak. Amennyiben Európa hosszú és hideg tél elé néz – mivel a norvég és brit gázkitermelés a pandémia alatt jelentősen csökkent – az elérhető gázmennyiség kritikusan alacsony szintre kerülhet.

Az európai helyzetet tovább súlyosbítja Kína növekvő energiaigénye.

Amerikai és közel-keleti gázexportőrök ugyanis Európa elhanyagolásával egyre inkább növelik szállítmányaikat Kínába, főként azért, mert Peking jelentősen magasabb árat is hajlandó fizetni az erőforrásokért.

A The Economist cikke szerint a helyzetet tovább súlyosbíthatja Európa zöldenergia politikája. Korábban egy válság közeledtével Európa több energiaforrás közül tudott választani – mára a zöld aktivizmusnak köszönhetően a hagyományos erőforrások egyre nehezebben elérhetőek. Európa nukleáris energia fejlesztései korlátozva vannak a zöld lobbi miatt – erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben – és a leszerelések miatt a szénerőművek sem elérhetőek többé. A The Economist írója úgy látja, hogy

bár könnyű Oroszországot és Kínát hibáztatni a válság kialakulása miatt, szembe kell nézni azzal a kellemetlen igazsággal, hogy Európa zöldpolitikája rohanva akarta fenntarthatóvá varázsolni a kontinenst – s ez is lehet a jelenlegi krízis egyik oka.

Bár Európa az elmúlt időszakban fokozatosan eltávolodott a fosszilis és atomenergiától, és egyre jobban felkarolta a megújuló energiaforrásokat; az eddig kiépített új kapacitás nem elegendő a veszélyhelyzetek elhárítására. Így – egy hónappal a skóciai ENSZ klímacsúcs előtt – lehet, hogy Európa első energiaátmeneti válságát élhetjük át.

Szemlézte: Zemplényi Lili Naómi