Az Európai Unióban már valósággal önálló gazdasági szektor a határvédelemmel kapcsolatos eszközök gyártása és eladása - írja a Guardian. Vajon mennyire hatásos a határok fizikai védelme, és mennyire humánus? Szükséges-e ez egyáltalán?
A 2015-ös menekülthullám óta az európai kontinens láthatóan döntött a nagy dilemmát illetően. Bármennyire is humánus idea lenne a nagy utat megtett, sok esetben komoly szükséget szenvedő emberekkel szemben, az illegális bevándorlók feltétel nélküli befogadása immár nem opció Európa számára. Ehelyett fizikai gátakkal igyekszik lezárni a „viharvert hontalanok” útját.
Kontinensünket számos természetes akadály is elhatárolja a többi világrésztől, éppen ezért ezeket gyakran „csak” megerősítik. Ilyen természetesen a Földközi-tenger, ahol az egyes tagállamok flottái mellett a Frontex európai határvédelmi ügynökség is igyekszik visszatartani az EU-ba illegálisan igyekvőket. Az egyik leghatékonyabb eszköz minderre a nagy hatótávolságú drónok használata, amelyek képesek élőben közvetíteni egyes tengerszakaszok forgalmát. A kapott felderítési adatok alapján a Frontex tisztviselői kapcsolatba lépnek a líbiai parti őrséggel, amely elfogja ezeket a hajókat, és visszafordítja az afrikai partok felé.
Izraelből vásárolt Heron felderítő drón a Földközi-tenger felett
Szárazföldi határzárak épülnek a legutóbbi mesterséges krízis óta a belarusz-lengyel határon, a török-görög határon kialakított zárak mintájára. Mindezeket szintén magas szintű technológia támogatja, komoly képességekkel ellátott szenzorok, sőt tömegoszlatáshoz használt „akusztikus ágyúk” igyekeznek elriasztani a migránsokat. Nem utolsósorban a Nyugat-Mediterráneumban is léteznek komoly fizikai létesítmények, elsősorban az észak-afrikai spanyol enklávék körül, amelyek szintén kritikus pontjai a marokkói-spanyol viszonynak, és a migrációs fegyver bevetésével itt is fenyegetett az észak-afrikai fél.
A már beérkezett illegális bevándorlók szűrését pedig egy több ország, a többi között hazánk részvételével is fejlesztett mesterséges intelligencia szoftver is segíti,
amely hazugságvizsgálóként működve a menedékkérőknek a kihallgatás során bizonyos kérdésekre adott válaszait elemzi. Ez, a gyakori embercsempész-ellenes razziákkal párosulva szintén megnehezíti az illegális bevándorlók beszivárgását.
OPERATION WEKA: Authorities from 2⃣4⃣ source, transit and destination countries progressed investigations and exchanged intelligence to dismantle criminal networks behind key #HumanTrafficking and #MigrantSmuggling routes.
— INTERPOL (@INTERPOL_HQ) April 9, 2021
�https://t.co/faGFdzFKdw pic.twitter.com/jZmfnYS1e0
A Guardian - a menekültkérdésben a befogadás pártján álló lap lévén - megállapítja, hogy ezek a módszerek nem elégségesek, és ez nem lehet a kontinens egyetlen válasza a migrációra. Egyfelől valóban, a határok nem védhetők hermetikusan: ha egy szakasz lezárul, a menedékkérők máshol próbálkoznak majd. Ezen kívül figyelembe kell venni kérdés emberi oldalát is: a határkerítés előtt rekedő tömegek sorsa rendkívül súlyosra fordulhat. Az embercsempész-hálózatok komolyan nyerészkednek rajtuk, például az itáliai bűnszervezetek, a líbiai internálótáborokban pedig súlyos bántalmaknak, jogsértéseknek vannak kitéve.
Azonban a cikk nem kínál megoldásokat sőt - mintha önmagában rossznak tartaná a határok védelmét - érzékelteti, hogy a költségeket túlságosan nagynak tartja.
Pedig a határok védelme mindenképpen fontos része kell, hogy legyen bármilyen európai megoldásnak.
Könnyen átjárható határok esetén senki számára nem lesz vonzó bármilyen legális, adminisztrációval, különféle beépített szűrőkkel nehezített hivatalos utat bejárni. Fontos, hogy Európa humánummal forduljon a kevésbé fejlett világ és különösen a krízisekkel terhelt országok polgárai felé, azonban nem teheti meg, hogy kapuit szélesre tárja mindenki számára, mert ez beláthatatlan folyamatokhoz vezethet. A rosszul integrált bevándorlócsoportok sorsa Európában is sanyarú, és az adott országok közbiztonságára is komolyan kihat. Az öreg kontinens nem hagyhatja csak a drótra, a drónokra és a kamerákra a munkát, de ezek fontos része kell, hogy maradjanak az európai migrációs politikának.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon is!
