Észak-Korea ballisztikus rakétákat lőtt az óceánba, Dél-Korea és Japán között. A rakéták a dél-koreai vizekben landoltak, így a szöuli kormány vészhelyzeti biztonsági tanácsot hívott össze. Ebben az évben ez a hetedik alkalom, hogy Észak-Korea rakétákat lőtt ki.
Dél-koreai szakértők szerint Észak-Korea az iráni háború miatt igyekszik megmutatni, hogy nem olyan védtelen, mint a közel-keleti ország.
Észak-Korea az utóbbi időben felgyorsította a nukleáris programját, valószínűleg több létesítményben is uránt dúsít.
Szakértők egyelőre nem látnak arra utaló jeleket, hogy Oroszország segítséget nyújtana a nukleáris fegyverek fejlesztésében. Ám azt nem szabad elfelejteni, hogy Észak-Korea küldött katonákat az ukrán háborúba orosz oldalon. Cserébe az oroszok haditechnikai információkkal segítik Észak-Koreát.
[Emergency alert]
— PM's Office of Japan (@JPN_PMO) April 18, 2026
North Korea has launched a suspected ballistic missile. More updates to follow.
Jövő hónapban Donald Trump Kínába készül, ahol valószínűleg Észak-Koreáról is tárgyal majd. Trump első elnöksége alatt többször találkozott Kim Dzsongunnal, Észak-Korea legfelsőbb vezetőjével, de tárgyalásaiknak nem volt eredménye. Felmerült, hogy a kínai csúcson esetleg egy újabb megbeszélésre kerülhet sor, de konkrét tervről eddig nem esett szó.
Észak-Korea áprilisban eddig négyszer lőtt ki rakétát a Japán-tengerbe, feltételezhetően Trump kínai látogatására készülve. Irán példája után Észak-Korea mindenáron meg akarja mutatni az USA-nak, hogy meg tudja magát védeni. Azonban valószínűtlen, hogy az USA megtámadná az országot. Donald Trump beiktatása óta az amerikai külpolitika könyörtelenül a saját érdekekre fókuszál, akár a nemzetközi jogot is figyelmen kívül hagyva. Ennek egyik első jele volt, mikor az amerikai erők foglyul ejtették a venezuelai elnököt, és narkoterrorizmus vádjával eljárást indítottak ellene. Az USa-nak szüksége volt a venezuelai olajra, mint ahogyan szüksége van a közel-keleti olajra is.
Az iráni háború másik oka az USA és Izrael szoros szövetsége és az, hogy a két ország érdekei sokszor egybeesnek.
Ezzel szemben az USA nem érdekelt úgy a kelet-ázsiai régióban, mint a Közel-Keleten. Irán mögött nem állt nagyhatalom, ezzel szemben Észak-Korea és Oroszország, ha nem is szoros szövetségesek, de mindenképpen jó kapcsolatot ápolnak. Az orosz-ukrán háború kapcsán Donald Trump igyekezett elérni, hogy a felek békét kössenek, ám amikor nem járt sikerrel, félretette az ügyet. Az USA jelenleg nem akar szembeszállni az oroszokkal. Valamint, Iránnal ellentétben Észak-Koreának nagy valószínűséggel vannak használható atomfegyverei. Az ellenük indított háborúnak katasztrofális következményei lennének a világ többi részére nézve is.
Ezért Észak-Korea gyakorlatai valószínűleg nem egy nyílt fenyegetés részei, inkább emlékeztetőként szolgálnak arra, amivel az USA amúgy is tisztában van: Észak-Korea nem egy közel-keleti vagy dél-amerikai ország, amit amerikai érdekek miatt meg lehet támadni. Trump beiktatása óta az USA külpolitikai tevékenységéből világosan látszik, hogy a nemzetközi jognak nincs visszatartó ereje egy nagyhatalommal szemben.
Szemlézte: Baranyai Judit
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
