Előző cikkünkben a galego kisebbség múltját és jelenét mutattuk be. Ezúttal egy másik spanyol történelmi kisebbség helyzetét vizsgáljuk meg, különös tekintettel a még múlt évszázad derekán megalakult terrorszervezetre, annak létrejöttére és feloszlására.
Az Euskadi Ta Askatasuna (Euskadi és Szabadság) nevű terrorszervezetet 1959. július 31-én alakította meg Bilbaóban egy radikális nézeteket valló diákcsoport, akik az egykori EKIN nacionalista szervezet tagjai voltak. Az ETA négy alappillérre épült: a baszk nyelv védelme, spanyolellenesség, etnicitás és a Baszkföldhöz tartozó területek – vagyis Álava, Vizcaya, Guipúzcoa, Navarra, Lapurdi, valamint a franciaországi Alsó Navarra és Zuberoa területek teljes függetlensége.
Megalakulásuk első évében még semmilyen agressziót nem hajtottak végre, csak kisebb robbanószerkezeteket helyeztek el, „Gora Euskadi” (Éljen Baszkföld) feliratokat festettek és baszk nemzeti zászlókat (ikurriña) hagytak maguk után, amiért már akkor is folyamatos rendőri figyelem kísérte őket.
A szervezet tényleges alapjait végül 1962-ben fektették le első közgyűlésükön, melyet a franciaországi Bellocban szerveznek meg. Innentől kezdve pedig
önmagukat „forradalmi szervezetként” definiálták, amely támogatja a fegyveres harcot, mint eszközt Baszkföld függetlenségének eléréséért.
A szervezet tevékenysége hatalmas költségekkel járt. A kezdetekben az ETA ezt bankrablásokból, később pedig a „forradalmi adóból” fedezte, amelyet emberrablás, zsarolás és pénzmosás révén szerzett meg.
Habár már 1961-ben megpróbáltak eltéríteni egy San Sebastiánba tartó vonatot, a legelső tényleges terrortámadásra 1968. június 7-én került sor, amikor a szervezet tagjai öt lövéssel megölték José Antonio Pardines Arcay galíciai csendőrt. Aznap nemcsak Pardines, hanem gyilkosa, az ETA akkori vezetője is életét vesztette. A szervezet erre válaszul kivégzett egy rendőrt saját otthona előtt, a merényletet az ETA – saját bevallása szerint – a „nép akaratának” nyilvánította.
A 70-es években az ETA számos akciót szervezett: 1973. december 20-án meggyilkolták Luis Carrero Blanco spanyol miniszterelnök-helyettest, 1974-ben pedig végrehajtották legelső tömeges bombatámadásukat,
szintén Madridban, melynek következtében 12 fő életét vesztette, további 80 ember pedig megsérült. A szervezet Franco halála után továbbra is aktív maradt: ekkor több mint 100 fő életét oltották ki, különösen véres támadások közepette.
Az 1980-as évekre az ETA terrortámadásai még erőteljesebbek lettek, elsősorban azért, hogy kikényszerítsék a kormányból a tárgyalásokat. 1986-tól kezdve minden évben több tízen haltak meg az autóbombáik miatt. Az évtized legkegyetlenebb robbantásának a barcelonai Hipercor bevásárlóközpontban véghezvitt szándékos merényletet tekintik, hiszen ez követelte a legtöbb halálos áldozatot – szám szerint 21 fő vesztette életét, és további 45 megsérült. A két elkövető összesen 794 év börtönbüntetést kapott.
A terrorszervezet aktivitása alatt csaknem 3500 terrortámadást hajtott végre, 853 személyt gyilkolt meg, több ezer ember pedig hatalmas testi, lelki és anyagi károkat szenvedett.
Az ETA aktivitásának többek között 206 csendőr, 86 katona, 32 politikus (elsősorban a PSOE – Partido Socialista Obrero Español/Spanyol Szocialista Munkáspárt és a PP – Partido Popular/Néppárt képviselői) és 24 rendőr esett áldozatául.
1989-ben végül sor került a tárgyalásra az ETA és a spanyol kormány között, mely során mindkét fél megpróbálta ismertetni álláspontját. A megbeszélést megelőző három hónapban a szervezet letette a fegyvert és semmilyen támadást nem rendezett, de a sikertelen dialógus után folytatta tevékenységét.
A rendőrség többször megpróbálta letartóztatni a szervezet tagjait, az egyik legnagyobb rajtütés pedig 1992. március 29-én volt, nem sokkal a barcelonai olimpiai játékok előtt. A spanyol csendőrség a francia rendőrség révén szerzett információt hollétükről.
2008 novembere és 2010 februárja között az ETA meggyengült, mivel a francia és spanyol rendőrségnek egyre több felsővezetőt sikerült azonosítania és letartóztatnia.
Nemcsak maga a szervezet veszített egykori erejéből, hanem anyagi forrásai is jelentősen megcsappantak, így működtetése már egyre nehezebben feladat volt. 2009-ben tovább folytatódtak a támadások: havi szinten hajtottak végre robbantásokat, elsősorban autóbombák által, július 30-án az ETA meggyilkolt két csendőrt, valamint megsebesített 65 személyt Burgosban, egy évvel később – a szervezet történetében először – a gyilkosságra Spanyolországon kívül került sor, az áldozat pedig egy francia rendőr volt.
A terrorszervezet végül több, mint 50 év aktivitás után, 2011. október 20-án bejelentette a tényleges fegyverletételt, hat és fél évvel később pedig a szervezet teljes feloszlatását is. Függetlenül attól, hogy az ETA működését beszüntette, 377 bűntett még a mai napig megoldásra vár.
Felhasznált cikkek:
Írta: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
