Blog

Európa megosztott a háború utáni Oroszországgal kapcsolatban

Az ukrajnai háború kitörése alapjaiban változtatta meg az európai hatalmak szemléletét a kontinens biztonsági rendszerével kapcsolatban. Ez azonban a hadszíntér - sokszor váratlan – eseményeinek következtében több ízben átalakult a harcok elmúlt több, mint 11 hónapja során. Tekintve, hogy az ukrán…

Az ukrajnai háború kitörése alapjaiban változtatta meg az európai hatalmak szemléletét a kontinens biztonsági rendszerével kapcsolatban. Ez azonban a hadszíntér - sokszor váratlan – eseményeinek következtében több ízben átalakult a harcok elmúlt több, mint 11 hónapja során. Tekintve, hogy az ukrán erők komoly ellenállásra voltak képesek, valamint egyes területeket vissza tudtak szerezni a megszállóktól, Európának – még a sokak által előrejelzett nagy tavaszi offenzíva előtt – fel kell készülnie a háború utáni Oroszország kezelésére. Bart M. J. Szewczyk (German Marshall Fund, Science Po) a Foreign Policy hasábjain elemezte Európa lehetőségeit a közeljövőben.


A szeptemberi ukrán ellentámadás nem csak a háborúban hozott fordulópontot, de Európa vezető hatalmainak gondolkodásmódjában is. Az Ukrajnának nyújtott támogatások, illetve a Moszkva elleni szankciók mellett az ellenállás már korábban is meghaladta az elemzők és a döntéshozók várakozásait, azonban

az a tény, hogy Kijev sikeresen foglalt vissza területeket a megszállóktól, új szintre emelte az ukrán győzelembe vetett hitet.

Ennek köszönhetően egyes eddigi álláspontok a háború utáni Oroszországgal kapcsolatban háttérbe szorultak, míg mások egyre nagyobb figyelmet kapnak: Szewczyk ezeket három kategóriába sorolta.
Az első álláspont, amely egyre kevésbé tűnik népszerűnek, Macron elnök, illetve Scholz kancellár nyilatkozataiban mutatkozik meg. Ennek lényege, hogy a háború végeztével Európa tovább folytathatja a Moszkvával való kapcsolatait, csak úgy, mint korábban. A francia államfő például korábban arról beszélt, hogy a transzatlanti szövetségeseknek biztonsági garanciákat kell biztosítania Oroszország számára. Ez hatalmas felháborodást váltott ki a Szewczyk által másodikként és harmadikként felsorolt álláspont képviselőiből.

Mások szerint elengedhetetlen a tiszta ukrán győzelem, valamint ezzel párhuzamosan az orosz háborús bűnök körülményeinek feltárása. Ezen vélemény képviselői

elfogadhatatlannak tartják, hogy Oroszország az invázióval megkérdőjelezte a nemzetközi rend jogi normáit, valamint különös jelentőséget adnak az elszámoltatásnak.

Ezt jól mutatja, hogy például az Európai Parlament nagy többséggel támogatta egy nemzetközi törvényszék felállítását. (Ennek jelentőségéről itt írtunk korábban).

Végül, az egyre inkább központi szerepet kapó vélemény szerint Európa biztonsága kizárólag Oroszország megváltoztatásával érhető el. Ennek gyökere az a feltevés, hogy bármely fegyverszünet, vagy békemegállapodás instabil marad, ameddig Oroszország agresszív és revizionista szemlélete nem módosul, aminek első lépése az lehet, hogy új vezető kerül az elnöki székbe.

Szewczyk szerint azonban „még ha Európa képes is befolyásolni Putyin távozását a hatalomból, a közelmúlt rendszerváltásainak története ennek ellenkezőjét indikálja”.

Az álláspontok közötti döntés során az európai vezetőknek több kérdésre is választ kell adniuk. Például, hogy milyen biztonsági garanciákat nyújthatnak Ukrajnának, vagy éppen, hogy miként viszonyuljanak a kelet-európai, illetve a közép-ázsiai régiókhoz, amelyekben jelentős orosz befolyás van jelen.

Összefoglalva tehát az Európai nagyhatalmak megosztottak a háború utáni Oroszország irányába folytatott politikát illetően, amely fragmentációt a jövőben továbbra is befolyásolni fogják a harctér eseményei, ideértve a várható tavaszi offenzívákat.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon