A cél az volt, hogy Ausztrália a 10 legnagyobb fegyver exportőr ország egyike legyen, az eredmény az lett, hogy csak költésben tudtak feljebb jutni a létrán – írja Andrew Greene az ABC-n.
A direktíva ellenére a szigetország katonai export tekintetében hét helyet rontott 2017-es pozíciójához képest – a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) adatai szerint. Ugyanezen időben a védelmi költekezés olyan mértékben megugrott, hogy 2018-ban már csak a közel-keleti királyság múlta felül azt.
Kritikusok szerint Malcolm Turnbull kormánya exportra irányuló céljaival tovább szítja a globális fegyverkezési versenyt. Az új kormány védelmi minisztere, Melissa Price azonban kiemelte, hogy a stabil és exportképes ipar gazdasági növekedést eredményez és munkahelyeket teremt, ezért kell a világ legjobbjai közé tartozni.
A miniszter arra is kitért, a SIPRI adatai hibásak, mert nem veszik figyelembe az ausztrál hadiexport szolgáltatási szektorát, főleg a fenntartás és fejlesztés terén. Andrew Davies, az ország egyik vezető elemzője a védelem terén, szintén egyetért abban, hogy a felmérés metódusához kétségek férnek, ugyanakkor elismerte, a világban lezajló trendeket hiteles módon világítja meg. Davies elmondása szerint az, hogy Ausztrália hátrébb csúszott a többi országhoz képest, nem jelenti azt, hogy ne növekedne exportja.
A költekezésben bekövetkező ugrás néhány kiemelten magas költségű projekthez kötődik. Ennek egyik példája 72 darab F35A típusú vadászgép beszerzése az Egyesült Államoktól. A gépek egyenként kerültek 124 millió dollárba, így a légierő számára az összköltség 17 milliárd dollár volt. Christopher Pyne volt védelmi miniszter szerint azonban ezzel az ausztrál légierő történetének „leghalálosabb” eszközeinek birtokosa lett. Egy másik példa a francia Naval Group által fejlesztett 12 ultramodern tengeralattjáró vétele, mely szintén kiemelkedően magas költségekkel járt. A kormányt veterán admirálisok túlzó költekezéssel vádolták meg a projekt 50 milliárd dolláros ára miatt.
Szemlézte: Fellegi Benjámin
