Olaf Scholz német kancellár körútja kapcsán jutott erre a következtetésre Chris Olaoluwa Ogunmodede, a World Politics Review afrikai elemzője.
Olaf Scholz május végén először látogatott el német kancellárként Afrikába, bő negyed évvel azután, hogy Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök szenegáli útját rövidre szabta az orosz-ukrán háború kitörése. Előbbi politikus vizitjének egyik fő témája épp a végeláthatatlan konfliktus globális hatása volt, amely Európát és Afrikát egyaránt súlyosan érinti – előzőt elsősorban az energiaellátás, míg utóbbit inkább az élelmiszerellátás körüli kérdőjelek miatt.
Scholz Szenegálban, Nigerben, végezetül pedig Dél-Afrikában tette tiszteletét – avat be az eseményekbe a World Politics Review szerkesztője. Előbbi a Nyugat egyik kulcsfontosságú partnere és a stabilitás egyik oszlopa az egyébként problémás államoktól hemzsegő nyugat-afrikai régióban. A kancellár látogatását még inkább indokolttá tette, hogy jelenleg
Dakar tölti be az Afrikai Unió soros elnöki tisztét, az Atlanti-óceán partján fekvő országban pedig lassan a célegyenesbe ér egy exportra alkalmas LNG-terminál építése,
amely kezdetben évi körülbelül 3,5 milliárd köbméter földgáz szállítására lesz alkalmas. (Az EU-tagállamok jelenleg nagyjából 100-szor ennyi gázt importálnak, és 50-szer ennyi cseppfolyósított földgáz fogadására alkalmas kapacitással rendelkeznek.)
German chancellor, Olaf Scholz, was recently in Senegal to explore alternative supplies of natural gas from west Africa. Here are the countries with the largest gas reserves in Africa https://t.co/qrMCDfAbQC via @qzafrica pic.twitter.com/tFnDPKbDPi
— Zainab Usman (@MssZeeUsman) May 30, 2022
A német kormányfő ezután egy Szenegálnál már jóval instabilabb államba, Nigerbe repült. Ugyanakkor – jelzi Ogunmodede – a Szahara szívében elhelyezkedő ország Berlin fontos stratégiai partnere, hiszen az ottani EU-misszió keretében 200 német katona állomásozik a területén, arról nem is beszélve, hogy az irreguláris migráció egyik jelentős tranzitpontja. A Dél-Afrikai Köztársaság pedig a kontinens egyik gazdasági erőközpontjaként és a nemzetközi ügyek szószólójaként van számon tartva. Noha az ország vezetésére legutóbb azért hárult komoly figyelem, mert nem ítélte el Oroszországot, Németország jelenleg annak is örül, hogy az orosz szén pótlása kapcsán fordulhat hozzájuk.
#Germany plans to replace Russian coal with supplies from South Africa
— NEXTA (@nexta_tv) May 24, 2022
Chancellor Olaf Scholz said that it is planned to completely abandon #Russian coal at the end of this summer. pic.twitter.com/xSZfMsUeYD
A német politikus korai vizitje azért is figyelemre méltó, mert azzal olyan potenciális célországokat előzött meg, mint Ukrajna vagy Kína, miközben elődje csak két évvel a beiktatását követően utazott először hivatalos ügyben a földrészre. A politikai folyóirat elemzője emlékeztet,
Olaf Scholz afrikai körútja csak egy a sok magas szintű diplomáciai látogatás közül a kontinensen.
2021-ben a Kína-Afrika Együttműködési Fórum története során először Afrikában ült össze, míg Antony Blinken amerikai külügyminiszter Szenegálban és Nigériában is járt. Recep Tayyip Erdoğan török elnök szinte már évente vendégeskedik a kontinens különböző országaiban, legutóbb pedig az ENSZ-főtitkár Antonio Guterres tett a német kancelláréhoz hasonló körutat.
Szenegálra visszatérve Ogunmodede megjegyzi, hogy Macky Sall elnök elszánt programtervet folytat az Afrikai Unió átmeneti arcaként. A soros elnökséget az orosz támadás előtt csupán hetekkel átvéve a szenegáli államfő felelt a szervezet krízisre adott válaszáért. A múlt hónap végén Sall megerősítette, hogy
Oroszországba és Ukrajnába is el kíván látogatni, arra törekedve, hogy elérje az Ukrajnában ragadt, számos afrikai ország számára létfontosságú gabonatermékek kijutását a Földközi-tengerre.
A szerző a fejlemények megvilágításával arról szeretné meggyőzni az olvasót, hogy Afrika szerepe a nemzetközi politikában egyre növekszik. Itt gyorsan hozzáteszi, hogy az energiaválság küszöbén Európa – más alternatívák mellett – Afrikára is szemet vetett lehetséges ellátóként; az utóbbi időben több EU-tagállam is kötött energiamegállapodásokat afrikai országokkal, Scholz és Sall találkozóján pedig szintén szó volt a szorosabb együttműködésről e téren.
”We want to deliver gas to Europe“
— Michaela Kuefner (@MKuefner) May 22, 2022
Senegal’s President Macky Sall tells German Chancellor Scholz.
”We also want to cooperate on LNG“
Olaf Scholz declares in Dakar on first Africa visit overshadowed by Energy, Food, Fertilizer fallout from Russia’s war on Ukraine. pic.twitter.com/4HmTBeBfEE
A szorosabb együttműködés lehetőségét taglalva ugyanakkor fontos kiemelni a szenegáli elnök azon kikötését, miszerint „a jelenlegieknél kedvezőbb feltételek szükségesek egy megállapodás tető alá hozásához”. A szerző szerint ezt az álláspontot széles körben osztják a kontinens lakosai és döntéshozói, attól tartva, hogy az európai vállalatok kizsákmányolják az erőforrásaikat, az államok pedig kettős mércét alkalmaznak majd a klímaváltozás és a zöld átállás kapcsán.
Szemlézte: Irlanda Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
