Biden elnök 2022. augusztus 17-én aláírásával törvényi erőre emelte az Inflation Reduction Act-et, amely nem csupán gazdasági intézkedéseket tartalmaz, de jelentősen hozzájárulhat, hogy az Amerikai Egyesült Államok, mint a világ egyik legnagyobb szennyezője teljesíteni tudja a párizsi megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Az USA klímaváltozás elleni harcban való szerepvállalása, valamint ennek összekapcsolása az ország gazdasági érdekeivel jelentős hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatok alakulására is. A lehetséges kimeneteleket és az Inflation Reduction Act hatékonyságát Richard G. Newell, a Resources for the Future független nonprofit kutatóintézet elnöke elemezte.
Az Inflation Reduction Act-ről – a nevéből adódóan – elsősorban egy nagy volumenű gazdasági intézkedéscsomagra asszociálhatunk, amely igyekszik megfékezni az amerikai piacon is egyre inkább megjelenő inflációt, azonban ennél sokkal többről van szó. A törvénycsomag 370 milliárd dollárnyi összeget különít el a klímaváltozással kapcsolatos kihívások leküzdésére, amire az országnak hatalmas szüksége van a kitűzött célok eléréséhez. A párizsi megállapodások során benyújtott nationally determined contribution-ben (NDC – magyarul országonként meghatározott hozzájárulás)
az USA vállalta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra a 2005-ös szint felére csökkenti. Jelen állapot szerint az amerikai kibocsátás csupán 17%-kal van a 2005-ös szint alatt,
ami köszönhető egyrészt a Covid-19 utáni gazdasági visszatérésnek, másrészt az erőművek fokozódó kibocsátásának – az ukrajnai háború okozta energiaválság következtében.
Az Inflation Reduction Act egyik különlegessége, hogy képesnek tűnik összehangolni a nemzetgazdasági érdekeket a klímaváltozás csökkentésének céljával. A gyakorlatban számos területen megjelenik ez a törekvés: a törvény a tiszta energiaforrásokra épülő beruházásokra, valamint az ezeket támogató adókonstrukciókra helyezi a hangsúlyt, valamint a háztartásokat és a kisvállalkozásokat hitelprogramokkal és vissza nem térítendő támogatásokkal sarkallja a környezetbarát eszközök és technológiák vásárlására.
Az új törvénycsomag a demokraták belpolitikai sikereként is elkönyvelhető, hiszen a Pew Research Center júliusi kutatásából kiderült, hogy az amerikaiak döntő többsége támogatná a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos különböző intézkedéseket.
forrás: Pew Research Center
Ezzel szemben számos kritika is megjelent a törvénycsomaggal kapcsolatban a republikánusok oldalán. Az első és legfontosabb az elnevezéssel kapcsolatos, ugyanis például a National Law Review előrejelzése szerint a törvény kevéssé fog hatást gyakorolni az USA-ban is megerősödő inflációra. Ennek ellenére ezen előrejelzés is kiemeli, hogy az Inflation Reduction Act jelentősen befolyásolja az Egyesült Államok környezetpolitikáját, valamint az egészségügyi ellátás olyan égető kérdéseit, mint a gyógyszerek - különösen a cukorbetegek számára nélkülözhetetlen inzulin - árai. Emellett az utóbb említett elemzés kiemeli, hogy
a törvény a közepes és nagy méretű vállalatok számára kedvezőtlen lehet, hiszen ezen cégeket 15%-os minimumadó fogja terhelni.
Radikálisabb vélemények az Inflation Reduction Act-et “szélsőbaloldali” adótörvénynek nevezik, amely a környezetvédelmi extrémizmust, valamint az elitizmust támogatja, például az elektromos autókkal kapcsolatban. A Heritage Foundation szakértője szerint az amerikai járművek csupán 1%-át teszik ki az elektromos energiával működő autók, amelynek ráadásul a fele céges flotta része.
A törvényre adott republikánus reakciók az amerikai politikai kultúra egyik klasszikus vitájának újjáéledését sejtetik. Az állami újraelosztás, azaz az adórendszer - különösen a nagy cégek adókötelezettségei - a modern amerikai történelem során mindig törésvonalat képzett az Egyesült Államok politikai váltógazdaságában. Tekintve, hogy november 8-án rendeznek választásokat a Képviselőház 435, valamint a Szenátus 35 székéért, várható, hogy további viták lángolnak fel az amerikai politikai életben.
Emellett – Newell szerint – az Inflation Reduction Act-nek nem csupán belpolitikai jelentősége van. A törvénycsomag jó lehetőséget biztosít az Egyesült Államok számára, hogy pozitív irányba terelje saját megítélését a nemzetközi porondon.
Többek között ez is része lehet annak a politikának, amelyet az USA saját hegemóni szerepének megtartása ösztönöz. Annak ellenére, hogy az Inflation Reduction Act többnyire az USA saját vállalásairól, valamint ezek megvalósításáról szól, a törvényalkotók nagy figyelmet fordítottak az ország külpolitikai érdekeinek kiszolgálására is. Newell szerint a törvénycsomag két fő külpolitikai irányvonalat követ: az egyik a megújított klímapolitikai vezetőszerep, a másik pedig az új iparpolitika, amelynek feladata, hogy felvegye a versenyt a Kína nyújtotta kihívásokkal, és megerősítse az Egyesült Államok energiabiztonságát. Előbbit jól példázza a G7-ek között kialakuló „Klíma Klub” szövetség, amely biztosítani kívánja, hogy a klímabarát országok használhassák ki a kereskedelem előnyeit, ne a „Klubon” kívüliek. Utóbbi célra konkrét lépéseket tesz az újonnan bevezetett törvény, hiszen
kifejezetten tiltja, hogy az elektromos járművekben Kínából (vagy Oroszországból) származó alkatrészeket használjanak fel.
Ezen felül a szintén újonnan törvényerőre emelkedett az 52 milliárd dollárt felölelő CHIPS and Science Act, amely a támogatott cégeknek tiltja, hogy Kínában (vagy más problematikus országok piacán) terjeszkedjenek.
Összefoglalva tehát az Inflation Reduction Act – más kisebb törvénycsomagokkal együtt, mint a CHIPS and Science Act, vagy a metánkibocsátásra vonatkozó Clean Air Act – jelentős lépés az Amerikai Egyesült Államok klímaváltozás elleni küzdelmében, azonban nem könyvelhető el a probléma teljes megoldásaként. Mindenesetre a gazdasági, valamint külpolitikai érdekek összekapcsolása innovatív lépés volt a Biden elnök vezette kormányzat részéről, amely új lendületet adhat a globális felmelegedés elleni harcnak.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
