Blog

Folytatódhat a drágulás a kutakon? – leállt a Lukoil olajszállítása Magyarország és Szlovákia felé

Július 18-án Szlovákia és Magyarország is jelezte, hogy az orosz energetikai óriás, a Lukoil, kőolajszállítmányai nem érkeztek meg finomítóikhoz. A szlovák és magyar illetékesek tájékoztatása szerint a leállás nem érinti a teljes orosz kőolajszállítást, a probléma csupán a Lukoilra terjed ki.

Július 18-án Szlovákia és Magyarország is jelezte, hogy az orosz energetikai óriás, a Lukoil, kőolajszállítmányai nem érkeztek meg finomítóikhoz. A szlovák és magyar illetékesek tájékoztatása szerint a leállás nem érinti a teljes orosz kőolajszállítást, a probléma csupán a Lukoilra terjed ki.

Júniusban Ukrajna kibővítette az általa szankcionált orosz vállalatok körét a Lukoillal, az intézkedésnek pedig július közepére érvényt is szereztek. Ennek eredményeként július 18-án a Lukoil felfüggesztette szállításait Szlovákia és Magyarország felé a megváltozott jogi környezet eredményeként.

Szerencsére a Barátság-vezeték nem állt le, ugyanis nem az összes orosz szállítás, kizárólag a Lukoiltól származó szűnt meg. Ez ugyanakkor, egy rendkívül aggályos helyzet így is, mivel a 6 millió tonna körüli magyar importból így most 2 millió tonna esett ki - a Portfolio becslése szerint.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ügy kapcsán úgy fogalmazott,

az ukrán döntés Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát elég erőteljesen veszélyezteti hosszú távon”,

illetve hozzátette: „most különböző átmeneti megoldásokkal tudtuk stabilizálni a szállítást, ami megoldott, de ezek az átmeneti megoldások már középtávon sem működnek”.

A miniszter elmondta azt is, hogy már felvették a kapcsolatot az ukrán féllel, amely viszont egyelőre nemigen mutatkozott segítőkésznek a helyzet megoldására, ami szerinte „mégiscsak furcsa”, hiszen az Európai Unió két tagállamának energiaellátását veszélyezteti, annak ellenére, hogy csatlakozni kíván a közösséghez.

Az ukrán lépés egyben a lehető legrosszabbkor történt, ugyanis ez az a szakasza a nyárnak, amikor a legmagasabb az üzemanyagkereslet és az energiaigény, az utazások és a hőség miatt.

Magyarország szempontjából ez a döntés rengeteg veszéllyel jár. Hazánk importkitettsége kőolaj és földgáz (és nukleáris fűtőanyag) szempontból óriási. Szerencsére a földgáz szállítások zavartalanul zajlanak tovább, viszont a kőolajszállítások egy részének kiesése tényleg rendkívül megviselheti a magyar gazdaságot és a hétköznapokat.



Ugyan a fenti ábra adatai 2022-ből származnak (a KSH, és az Eurostat sem frissíti az erre vonatkozó adatait 2022 óta) az alapvető trend továbbra is fennáll: Magyarország nem képes önállóan fedezni kőolajszükségletét.

Az Oroszországból származó import elengedhetetlen a magyar energiabiztonság szempontjából. Arról nem is beszélve, hogy a horvát útvonallal szemben az orosz lényegesen olcsóbb.

Abban vélhetően bízhatunk, hogy megoldódik a szállítások körül kialakult probléma, viszont elképzelhető, hogy drágábban, mint eddig. Ukrajna ezzel a lépéssel nagy akadályt állított a magyar gazdasági célok elé, amit vélhetően hideg számítás alapján alkalmazott, mint hatékony érdekérvényesítési eszközt.

Magyarország az EU mainstream politika feketebárányaként egy „kevéssé fájdalmas” áldozat lehet az ukrán döntéshozók akaratának oltárán.

A Financial Times szerzője azért látja ezt ennyire valószínűnek, mert nem gondolja véletlennek azt, hogy az ukránok ezt pont mostanra időzítették. Hatalmas a károkozás potenciálja, ezt ők is biztosan tudják, tehát ez egy nagyon jó alkupozíciót teremthet nekik. Mindössze az a kérdés, hogy mit akarhatnak és hogy pontosan kitől?

Erre a legkézenfekvőbb válasz a fegyverszállítmányok további fokozása lehet, ami - főleg, hogy az amerikai választás egyre közeledik - az utóbbi időben némileg kifulladt. Ugyanakkor ennek nem Magyarország vagy Szlovákia volt a legnagyobb ellenlábasa eddig sem, maximum a leghangosabb. Az ukrán igények kielégítéséhez tehát érdemben ez a két ország aligha tudna hozzájárulni. A „bosszúvágy” (akár a korábbi szállítmányok ideiglenes blokkolásáért vagy a moszkvai látogatásáért a miniszterelnöknek) nem volna racionális indok egy ilyen lépésre, tehát

biztosan kell legyen valami más, jelenleg a publikum számára alig, vagy egyáltalán nem ismert oka az ukránok döntésének.

Az ilyen esetek tökéletesen rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos Magyarország energiabiztonságának szempontjából a zöld átállás. Az elektromos és hidrogénhajtású járművek és a kapcsolódó infrastruktúra bővítése hozzájárulhat az ilyen jellegű kínálati sokkok hatásainak mérsékléséhez, hosszútávon pedig a teljes, kőolajról való leváláshoz is. Szerencsére a nyilvánosan elérhető magyar stratégiai dokumentumok írói is felismerték ennek a fontosságát.

Szemlézte: Lakatos Gergely

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon