Többfrontos háborúba keveredhet Izrael, miután nemrég két sikeres kivégzési akció keretében likvidálta a Hezbollah és a Hamasz terrorszervezetek két kulcsfontosságú vezetőjét – utóbbit ráadásul Iránban. Így nemcsak a zsidó állam északi határán eszkalálódhatnak az utóbbi hetekben rendszeressé vált harcok, hanem a perzsa regionális hatalom közvetlen támadásának veszélye is fennáll, ez viszont könnyen totális háborúhoz vezethet a pattanásig feszült Közel-Keleten.
Mindeközben Izrael nyugati szövetségesei a szomszédos arab országokkal közösen próbálják tető alá hozni a zsidó állam és a Hamasz közötti, gázai tűzszüneti megállapodást, amely jelen helyzetben talán az egyetlen esélynek tűnhet az elmérgesedett helyzet megmentésére.
Izrael immár tíz hónapja folytat háborút a Gázai övezetben, amit az október 7-i terrortámadás mérhetetlen sokkja után kezdett a Hamasz terrorszervezet és az általa jelentett folyamatos biztonsági fenyegetettség felszámolásának és az izraeli túszok kiszabadításának céljával. Ezeket a célkitűzéseket azonban a háborúnak mindeddig nem sikerült elérnie, sőt, a déli frontvonal mellett kiújult az ország északi felén, a szomszédos libanoni Hezbollah terrorszervezettel lezáratlan, sok éves konfliktus is. Miután a Hamaszhoz hasonlóan szintén Irán által támogatott szervezet rakétája két tucat futballozó drúz gyermek életét követelte a Golán-fennsíkon, a háborús eszkaláció veszélye óriási mértéket öltött, nyugati országok állampolgáraikat Libanon azonnali elhagyására szólították fel. A várható izraeli válaszcsapás keretében Bejrútban sikerült megölni a Hezbollah parancsnokát és a fegyveres szárnyának egyik meghatározó alapító tagját, aki számos Izrael elleni terrortámadás kivitelezéséért volt felelős.
A sikeres akciót követően azonban a zsidó állam északi részén teljes a készültség, a terrorszervezet ugyanis súlyos válaszcsapással fenyeget, amely különösen a sűrűn lakott pezsgő Haifa városának lakosságát veszélyezteti. Bár a Hezbollah azzal fenyegetőzik, hogy neki nem számítanak a konfliktus lehetséges velejárói,
egy újabb Libanon és Izrael közötti háború mindkét fél számára katasztrofális humanitárius következményekkel járna.
Ennek ellenére az utóbbi időben folyamatos harcok rávilágítanak az ország azóta is megoldatlan problémáira, és hosszú távú megoldást kívánnak.
A jelenlegi súlyos helyzet kialakulásában azonban legalább ugyanakkora szerepe van a Hamasz politikai vezetője, Ismail Haniye ellen véghez vitt merényletnek. Haniye éppen az újonnan megválasztott iráni elnök, Masoud Pezeshkian beiktatásán vett részt Teheránban a perzsa állam vendégeként, így
különösen kellemetlen Irán számára, hogy szövetségesét a saját határain belül érte egy ilyen támadás.
Bár a merényletet Izrael nem vállalta magára, az izraeli hadsereg már korábban is számos alkalommal vitt véghez sikeresen célzott merényleteket ellenséges vezetőkkel szemben, így nem meglepő, hogy a zsidó államot tartják felelősnek a Hamasz vezető haláláért. Az áprilisi, korábban példátlan iráni közvetlen támadáskor is egy hasonló eset jelentett cassus belli-t, és a válaszreakció egyértelművé tette, hogy a síita vezetés komolyan veszi az őt érintő, egyes vezetők elleni merényleteket. Ali Khamenei ajatollah „kemény büntetést” ígért Izraelnek a támadásért, egy újabb iráni támadás azonban előre láthatatlan eseményspirálba vezethet.
Az Egyesült Államok igen jelentős katonai erőforrásokat helyezett át a térségbe és biztosította a perzsa államot, hogy egy esetleges iráni válaszcsapás nem marad következmények nélkül.
A kétségeket fokozza, hogy az Iránban megválasztott új elnök több szempontból is meglepetést jelentett. A két évtized óta először hatalomra kerülő reformista politikus és korábbi szívsebész Pezeshkiannak már az indulása is rendkívüli volt, 2021-ben ugyanis a legtöbb reformista jelölthöz hasonlóan őt is kizárták a választási folyamatból. A politikus kampányában hangsúlyozta a Nyugattal való kapcsolat javítását, valamint az Egyesült Államokkal való nukleáris megállapodáshoz való visszatérés szándékát. Irán súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, amin egészen biztosan nem segítene egy komoly háborús konfliktus. Viszont Pezeshkian viszonylag új és tapasztalatlan vezető, aki szűk többséggel nyert radikális ellenfelével szemben, így
könnyen lehet, hogy tőle függetlenül a rezsim keményvonalas erői fogják eldönteni a következő lépést.
Az országnak súlyos presztízsveszteséget jelent a merénylet, azonban a jelenlegi, feszült helyzetben nem biztos, hogy egy, az áprilisi támadáshoz hasonló, inkább politikai, mintsem katonai célú válasz megakadályozhatna egy Irán számára is nagyon kellemetlen felállást.
A térség eszkalálódásának megelőzését Izrael nyugati szövetségesei, és a régió stabilitásának fennmaradásában érdekelt szomszédos arab államok úgy tűnik, hogy egy mielőbbi gázai tűzszünetről való sikeres megállapodásban látják. Egy Irán számára is elfogadható fordulat a gázai háború kapcsán ugyanis fontosabb siker lehet a síita ország számára, mint a becsületén esett csorba megbosszulása. Az erőteljes amerikai nyomásra és az ezzel párhuzamos, egységes arab fellépésre válaszul Benjamin Netanjahu bejelentette, hogy augusztus 15-én tárgyaló csoportot küld a végső megállapodás részleteinek véglegesítésére.
Pursuant to the proposal by the US and the mediators, Israel will – on 15 August – send the negotiations team to a place to be determined in order to finalize the details of the implementation of the framework agreement.
— Prime Minister of Israel (@IsraeliPM) August 9, 2024
A soron következő tárgyalássorozat azonban könnyen lehet, hogy csak a háborús fellegek árnyékában tűnik elérhető reménysugárnak.
Az eddigi tűzszüneti megállapodás-kísérletek szinte mindegyike kudarcba fulladt, immár nagyon hosszú hónapok óta, amiért a felek egymást hibáztatják, az állandóan változó feltételek pedig kölcsönös bizalmatlanságot szítanak, tovább mélyítve az ellentéteket.
Ráadásul az izraeliek folytatják a célzott likvidálásokat, amelyek miatt viszont a Hamasz könnyen lehet, hogy még komolyabb feltételekkel áll elő.
Forrás: The Israel Democracy Institute
A háborús győzelem mellett elkötelezett izraeli miniszterelnök bejelentésében azonban a külső fenyegetettség és a támogatókra való ráutaltság mellett nagy szerepe lehetett a rá nehezedő, egyre növekvő belpolitikai nyomásnak is. Az elhúzódó, hatalmas áldozatokkal járó háború árnyékában megosztott az izraeli társadalom: a biztonsági rizikó ellenére továbbra is folyamatos a szeretteiket kétségbeesetten hazaváró tömegek tüntetése, akik a vezetőkön kérik számon a fennálló, tarthatatlan helyzetet.
A mindennapos készültség és a folyamatos fenyegetettség pedig egy idő után még a katonai műveletekhez szokott, fegyelmezett izraeli lakosságot is kikezdi.
Bár az ország védelmi rendszere a világon egyedülálló, néhány héttel korábban a szintén Irán által támogatott jemeni húszi lázadók rakétája okozott halált Izrael legnépesebb, üzleti fővárosában, Tel-Avivban. A háború ellenére, vagy éppen emiatt Netanjahu támogatottsága továbbra is elegendő ahhoz, hogy tovább vezesse az országot, ugyanakkor a közvélemény kutatások alapján a katonai műveletek folytatásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények, és a lakosság nagyobb része inkább a túszok kiszabadítását tartja fontosnak a többi háborús sikerrel szemben.
Az október 7-i tragédia mélyen megrázta Izraelt, az ország helyzete pedig régen volt annyira feszült és bizonytalan, mint most. A hadsereg több gázai sikerről számol be, a tíz hónapja tartó háború vége azonban továbbra is kétséges, ahogy a több mint száz, Gázában fogvatartott izraeli túsz élete is. Mindezek mellett most Izrael két ellenség választámadásának lehetőségével néz szembe, vele együtt pedig az egész világ aggódva várja, hogyan alakul a helyzet a Közel-Keleten.
Írta: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
