A francia nemzeti statisztikai hivatal (INSEE) beszámolói alapján 2020-ban a gyakorló muszlim hívők száma a történelem során először meghaladta a katolikusok számát – adja hírül a The European Conservative és a La Gaceta de la Iberosfera.
A The European Conservative a nemzeti statisztikai hivatal adatait idézve kiemeli:
míg 2019 és 2020 között a gyakorló (vagyis vallását heti szinten gyakorló) katolikusok a lakosság 4.35%-t tették ki, a gyakorló muszlim hívők pedig 5.8%-ot.
Hasonló az arány a rendszeres ima, illetve a vallásgyakorlási helyek esetén. Míg az előbbinél a muszlim közösségek 58%-a imádkozik hetente legalább egyszer, a katolikusoknál ugyanez a szám csupán 15%, az utóbbinál az iszlám hívő közösség 20%-a jár aktívan vallásgyakorlási helyre, szemben a katolikusokkal, akik közül 8% tesz így valamilyen szintű rendszerességgel.
Azt mindenféleképpen ki kell emelni, hogy Franciaországban a legnagyobb lélekszámú közösséget még mindig a katolikusok alkotják, hiszen a társadalom 29%-a vallotta magát hívőnek, szemben az iszlámmal, amely 10%-os arányban jelenik meg. Azonban, a fenti számadatok természetesen a már nem gyakorló – csak bevallás szerinti - hívő közösséget is magukba foglalják, ezért is kapott akkora hangsúlyt a „gyakorló” kifejezés, amely a tényleges, aktívan vallásos társadalmi rétegekre utal.
Az INSEE jelentéséből az is kiderül, hogy az iszlám hagyomány jóval nagyobb arányban – szám szerint az egyének 91%-nál – öröklődik tovább a családokban. Vagyis, ha a személy gyakorló muszlim családban született, valószínűleg ő ugyanúgy muszlimnak fogja vallani magát. Ugyanez
a tendencia azonban nem mondható el a katolikus családok esetén, ahol csupán a katolikus hitben nevelt emberek 67%-a fogja továbbra is aktívan gyakorolni hitét.
Forrás: Statista
Érdekes megfigyelni a vallás és az élettér kapcsolatát. Az INSEE rávilágít, hogy a bevándorló közösségek – eredetüktől függetlenül – ragaszkodnak vallásukhoz, illetve azt gyakorolják is, szemben azokkal, akik már generációk óta valamely francia nagyváros lakói. A The European Conservative ennek kapcsán megjegyzi:
a vallási eltávolodás már egyre inkább általánossá váló tendenciának tekinthető a francia társadalomban.
Az INSEE már 2019-ben beszámolt arról, hogy a 18 és 59 év közötti, nagyvárosban élő lakosság 51%-a vallotta magát ateistának. Ez az arány pedig fokozatosan növekszik, elsősorban a fiatalabbak körében. Ez a többi között a vallásos nevelés hiányának is betudható, hiszen az ateisták többsége úgy nyilatkozott, családi körben egyáltalán nem volt fontos a vallás. Más helyzet áll fenn a zsidóknál, illetve a muszlimoknál, akiknél – már a fent említett adatok alapján is – ez a kérdés jobban előtérbe kerül.
A katolikus egyház nem fűzött semmilyen megjegyzést a statisztikákhoz, illetve a közéleti szereplők közül is kevesen szóltak egyelőre hozzá a témához.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
