2023. augusztus 24-én hivatalosan is megkezdődött a Fukusima Daiicsi atomerőmű teljes leállítása. A reaktorblokkokban maradt radioaktív, szennyezett vizet a japán hatóságok egyenesen a Csendes-óceánba engedik, így megszabadulva a hulladéktól. Világszerte hatalmas a felháborodás: Kína szankciókat alkalmaz, Dél-Koreában pedig sokasodnak a tüntetések.
“A tenger nem Japán szemetese!”, “Azonnal fejezzék be a szennyezett víz kieresztését!” - ilyen és ehhez hasonló feliratokkal felszerelkezve vonultak a tüntetők a japán nagykövetség elé Szöulban augusztus 24-én. A demonstráció azt követően szerveződött, hogy a 2011-ben katasztrofális körülmények között megrongálódott Fukusima Daiicsi atomerőműben maradt hűtővizet csütörtök hajnal óta fokozatosan engedik a Csendes-óceánba. A döntést ellenzők mindeddig reménykedhettek, hogy a japán hatóságok nem kapnak engedélyt a radioaktív hulladék ily módon való megsemmisítésére, ám a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a hangos kritika ellenére is jóváhagyta a folyamatot.
A napokban szerveződött szöuli tüntetésen nagyjából ötven ember jelent meg, nagyrészt fiatalok demonstráltak. Rendőri erőket is be kellett vetni, hiszen a tüntetők a japán nagykövetségre is megpróbáltak bejutni. A japán diplomáciai képviselet közleményben utasította az embereket, hogy “kerüljék el a felesleges konfliktusokat”. Korábban is került már sor tüntetésekre, ám ezúttal tizenhat embert le is tartóztattak a hatóságok.
A koreai emberek láthatóan elégedetlenek, számos felmérés bizonyítja, hogy az ország lakossága nem nézte jó szemmel a fukusimai erőmű körüli fejleményeket, most azonban Kína emelte fel hangját. Az ország komoly szankciókat vezetett be a Japánból érkező tengeri árura. Annak ellenére, hogy mindeddig Kína vásárolta a legtöbb tengeri eredetű árut a szomszédos szigetországtól, az események tükrében eláll a további importtól.
Japán halexportja
Kína szárazföldi területei és Hongkong együtt évente több mint 1,1 milliárd dollár értékben importált halat és más tengeri árut Japánból, ami a szigetország tengeri exportjának csaknem felét teszi ki.
Elemzők szerint azonban a kínai intézkedések mögött leginkább politikai motiváció fedezhető fel, kevésbé a valódi környezeti károktól való félelem. Az ország évek óta kritizálja Tokió radioaktív hulladékokkal való bánásmódját, a jelenlegi szankciókkal Kína olyan módon tudja kifejezni nemtetszését, amely bizonyára befolyásolhatja a Japán gazdasági helyzetet. Japán és Kína között az elmúlt években egyébként fokozatosan vált instabillá a viszony, hiszen az országok érdekei számos területen különböznek egymástól.
Ez az incidens inkább tünet, semmint oka a kínai-japán kapcsolatok romlásának”
- vélekedett például Neil Thomas kínai külpolitikai szakértő, az Asia Society Policy Institute munkatársa.
Jelen pillanatban az biztos, hogy Japánban folytatódni fog a nukleáris hulladék leeresztése. A hatóságok felügyelik a tevékenységet, értesülések szerint mindeddig fennakadás nélkül haladtak a munkálatok. Az erőmű eddigi fenntartója, a Tokyo Electric Power Company (TEPCO) felülvizsgált és jóváhagyott, valamint környezetkímélőnek ígért módszerekkel dolgozik a folyamaton, amely a tervek szerint évtizedeken át is tarthat. Valójában nem belátható, hogy az eljárás hosszú távon jelenthet-e veszélyt a tengeri élőlényekre, a partszakasz bioszférájára, reménykedhetünk azonban, hogy a hatóságok a tüntetések és az elégedetlenség nyomán igyekeznek minél részletesebb tájékoztatást nyújtani, bármilyen fennakadás esetén pedig felülvizsgálni a folyamatot.
Szemlézte: Bonyhádi Lili
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
