Az Egyesült Államok által kivetett vámtarifák elsődlegesen Brazília politikai működését érintik.
2025. augusztus 7-én Donald Trump ismételten kiterjesztette azokat a vámtételeket a világ számos országára, amelyek célja az amerikai gazdasági erő és függetlenség megerősítése a hazai ipar támogatásával, valamint a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozása.
Bár a vámintézkedések eredetileg április 2-án léptek életbe, az ebből kialakult globális piaci pánik és gazdasági bizonytalanság miatt előbb július 9-éig, majd augusztus 1-jéig meghosszabbítva felfüggesztették őket, hogy az államok tárgyalhassanak az amerikai elnökkel az egyedi feltételekről.
A megállapodások azonban több ország esetében, köztük Brazíliánál is, jelentősen eltérnek a korábban meghatározott összegektől.
A dél-amerikai állam mezőgazdasági (pl.: kávé, gyümölcslevek, fagyasztott hús, olajok) és nehézipari exporttermékeinek (mint a repülőgépek, helikopterek, bulldózerek, űrhajók) jelentős részét 50%-os tarifa sújtja, ami 10% reciprokális és 40%-os vészhelyzeti vámokból tevődik össze.
Forrás: BBC
Washington hivatalosan gazdasági eszközként hivatkozik az új vámokra, ugyanakkor
Brazília esetében ezek az intézkedések sokkal inkább az ország bel- és külpolitikájának befolyásolására irányulnak.
A helyzet megértéséhez figyelembe kell venni a két állam közötti politikai-ideológiai hátteret. 2019 és 2022 között Jair Bolsonaro jobboldali politikus töltötte be az államfői posztot, ám a 2022-es választáson az ellene induló baloldali jelölt, Lula da Silva nyert, alig több mint 2,1 millió szavazattal. A választási eredmény megtagadását követően Bolsonaro támogatóival és korábbi tisztviselőkkel együtt puccskísérletet hajtott végre. Bár később tagadta a részvételt, a rendőrség nyilvános jelentései szerint aktívan közreműködött az államcsíny előkészítésében és a demokratikus jogállamiság felszámolásában.
A Legfelsőbb Bíróság ennek következtében házi őrizet alá helyezte a politikust és 2030-ig eltiltotta a választásokon való részvételtől, valamint kimondta a közösségi médiaplatformok felelősségre vonhatóságát és felfüggesztését politikai álhírek terjesztése esetében.
A júniusi ítélet után Donald Trump levélben közölte Lula da Silvával, hogy a magas vámokat a brazil rendszer súlyos igazságtalanságai, a szabad választások sérelme, valamint az amerikaiak alapvető szólásszabadságára irányuló „alattomos támadások” miatt vezették be. Az USA elnöke emellett felszólította a kormányt a Bolsonaro ellen zajló, általa „nemzetközi szégyenként” aposztrofált tárgyalások azonnali befejezésére.
A regionális nagyhatalommal fennálló ideológiai szembenállás, a belpolitikai beavatkozások és a vámintézkedések együttesen arra irányulnak, hogy Washington visszahozza jobboldali szövetségesét az elnöki pozícióba és ezáltal meg tudja erősíteni a két fél közötti viszonyt.
Nemzetközi szinten ez azért jelentős, mivel Kína a 2000-es évek óta fokozott figyelmet fordít a latin-amerikai országok felé, amelynek célja az amerikai regionális befolyás csökkentése és saját gazdasági-politikai jelenlétének megerősítése. Ebben a geopolitikai helyzetben Brazília kulcsszerepet tölthet be a jövőben, mint a többpólusú világrend egyik vezető állama.
"I will not call #Trump to negotiate anything. I will call #PMModi, I will call Xi Jinping, but not Trump."
— Vijay Chauhan (@_VijayChauhan) August 6, 2025
- Luiz Inácio Lula da Silva, President of Brazil
The world trusts PM Modi!???? pic.twitter.com/6h32Xj4f5E
Ebből adódóan az új vámok az amerikai-brazil kapcsolatok háttérbe szorulását és a Kínához való közeledést fogják eredményezni. A diplomáciai konfliktus mérséklésének érdekében a Trump-kormánynak tartózkodnia kellene az ország belügyeibe való beavatkozástól és alacsonyabb mértékű tarifákban kellene megállapodnia a baloldali kormánnyal.
Szemlézte: Boronkay Máté
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
