Blog

Geert Wilders reményt adhat Hollandiának

Hogyan értékeli a holland választások eredményét a neves amerikai író, Intézetünk Network Projektjének vezetője és milyen jövőképet vázol az észak-nyugati, hamarosan új vezetéssel bíró országnak? A The European Conservative cikkét szemlézzük.

Hogyan értékeli a holland választások eredményét a neves amerikai író, Intézetünk Network Projektjének vezetője és milyen jövőképet vázol az észak-nyugati, hamarosan új vezetéssel bíró országnak? A The European Conservative cikkét szemlézzük.

Akkora politikai „robbanást” Pim Fortuyn 2002-ben történt meggyilkolása óta nem okozott még esemény a holland politikáben, mint a nemrég tartott választások. Eltekintve attól, hogy az ország határain kívül nem gyakorolt komolyabb hatást, mégis releváns Geert Wilders győzelme, hiszen ez az egyik jele annak, hogy Európa lassan kezd ráeszmélni az iszlamista bevándorlás okozta veszélyek tényleges érvényességére – kezdi sorait Dreher.

A választás eredményét latolgató előrejelzések nem voltak felkészülve a Szabadságpárt (PVV) és Wilders győzelmére – annak a politikusnak a diadalára, aki ha nem is lesz a következő miniszterelnök, minden bizonnyal nyomot hagy a holland politikai életben, mint aki be akarta záratni a mecseteket, betiltani a Koránt, és aki már több, mint két évtizede állandó rendőri őrizet mellett él, hogy elkerülje azt a sorsot, amire Theo van Gogh holland filmkészítő jutott, akit iszlámellenes kritikái miatt öltek meg 2004-ben.

Wilders nem támogatja sem az abortuszt, sem az eutanáziát, sem az egyneműek házasságát, sem más, liberálisabb értékeket, amelyek egyébként Hollandiában korántsem ellentmondásosak.

Sőt, az illegális migráció ellen is többször felemelte a hangját – elsősorban azért, mert tény, hogy a holland lakosság csupán 5%-a vallja magát muszlim (főleg marokkói és török eredetű) bevándorlónak, az elkövetett bűntettek statisztikáit figyelembevéve azonban az ő arányuk a legmagasabb.

A holland mainstream sajtó - ez alapján pedig a globális mainstream is - „szélsőjobboldalinak” bélyegezte meg Wilderst, csakúgy, mint más európai pártokat, amelyeket a nyugati sajtó úgy akar beállítani, mint a fasizmus új manifesztációi.

Ezen pártok vezetői azonban csak annyit szeretnének elérni, hogy nemzetük nagyobb szuverenitással bírjon a döntéshozatalban, és ne bürokraták mondják meg nekik Brüsszelből, vagy bárhonnan máshonnan, hogy mit, hogyan kell tenni.

Tény, hogy a PVV – holland viszonyokhoz képest - földrengésszerű győzelemmel zárt, azonban nem sikerült abszolút többséget szereznie a következő parlamentben – az utolsó előrejelzéskor 37 mandátumot birtokolhat a 150 fős döntéshozatalban. Megszokott esetben ilyenkor egy, a győztes által vezetett koalíció irányíthatná az országot, azonban egyelőre kérdéses, hogy Wildersnek biztosan sikerül-e ezt összehoznia. Így még az sem kizárt, hogy egy Frans Timmermanns vezette gyenge baloldali koalíció jön létre, jövőre pedig ismét az urnák elé járulnának a holland választópolgárok.

Kérdéses tehát, hogy mi vár Hollandiára. A második világháború előtt az ország mélyen vallásos, konzervatív államként működött, azonban a modern korra már ezek az értékek jócskán eltűnőben vannak. Wilders viszont politikai programjával visszavitte őket a holland diskurzusba.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Share this with others: