18. alkalommal rendezték meg Pozsonyban a Globsec biztonságpolitikai konferenciát, amelyen többek között Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is felszólalt Európát érintő kérdésekben és az orosz-ukrán háború kapcsán.
A konferencián szakértők és politikusok a világ több mint 63 országából az orosz-ukrán háború mellett más kérdésekről is értekeztek, mint például Kína nagyhatalommá válásának kérdése, az Unió jövője és jelene, vagy a NATO bővítéspolitikája, de olyan témakörök is felmerültek mint a klímaváltozás vagy a demokrácia helyzete Európában.
A központi téma egyértelműen az orosz-ukrán konfliktus volt. Emmanuel Macron felhívta a figyelmet arra, hogy Európa kiáll Ukrajna mellett az elkövetkezendő időszakban is és segít mind humanitárius, mind katonai szempontból Kijevnek Oroszország ellen. A francia elnök ezen felül azt is állította, hogy Európa meglepetést okozott az oroszoknak és meggyőződését fejezte ki afelől, hogy Moszkva egyértelműen nem számított ekkora európai támogatottságra az ukrán oldalon.
Macron kiemelte, hogy jelenleg a fókusz a kontinentális Európa keleti határaira összpontosult, de
az Uniónak nem szabad megfeledkeznie Európa fejlődő országairól, amelyek most rengeteg támogatástól esnek el a háború miatt.
Felmerült a közelgő amerikai elnökválasztás kérdése és a francia kormányfő egyértelműen állította, hogy Európa egy esetleges elnökváltás esetén is ki fog állni Ukrajna mellett, de semmiképpen nem szeretne előre inni a medve bőrére az eredmény kapcsán.
Now at @GLOBSEC, @EmmanuelMacron speaking.
— Nicolas Tenzer (@NTenzer) May 31, 2023
He acknowledged our failures in providing security guarantees to #Ukraine and other countries and the fact we haven't paid attention to the warnings of Central and Eastern European countries.
Rightly tough on #Russia. pic.twitter.com/2y789SjvaZ
Macron beszéde egy „éles retorikai ellentét” az ukrajnai háború kezdetén tanúsított álláspontjához képest - érvelt Douglas Herbert, a FRANCE 24 nemzetközi kapcsolatokért felelős kommentátora. „Macron egy nagyon szkeptikus közönségnek tartott beszédet. Egy olyan közösségnek, amely kételkedik Franciaország elkötelezettségében a háború felé és egy olyan francia álláspontot kívánt látni, ami keményvonalasan kiáll Oroszország ellen.” -folytatta Herbert.
Az Európai Unió képviseletében Roberta Metsola, Európai parlamenti elnök mellet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is felszólalt és megerősítette a jól ismert uniós álláspontot, hogy Európa kész kiállni Kijev mellett, ameddig csak szükséges és mindent megtesz, hogy Ukrajna minél hamarabb az Európai Unió tagja lehessen. Hozzátette, hogy
jelenleg is 30 ezer ukrán katona kiképzése folyik Európában és a közeljövőben további tüzérségi lőszerre számíthatnak az ukrán katonák a fronton.
Von der Leyen ezek mellett bejelenttette az Unió új programját, a „Nyugat-Balkán kezdeményezést” (Western Balkans Initiative), ami az Európai Unió új perspektívája kíván lenni a balkáni kapcsolatok tekintetében és célja, hogy elősegítse a balkáni országok mihamarabbi csatlakozását az európai közösséghez Ukrajna csatlakozási folyamatával párhuzamosan.
A gyakran emlegetett témák egyike volt a NATO keleti blokkjának reakcióképessége, elrettentéspolitikája és annak sikeressége ezen a fronton. Katonai és civil szakértők azon a közös állásponton voltak, hogy Kelet-Közép Európa országai – a többi között Magyarország is - már lényegesen megnövelték a védelmi kiadásokat és a keleti szárny képességei és készültségi szintje nagyot lépett előre a háború kitörése óta. A NATO konvencionális elrettentéspolitikájának számos spektruma is fejlődött, mint a nukleáris elrettentés elmélet, valamint a szövetség gazdasági és diplomáciai képességeinek effektív használata.
A fontos témák között volt még a mesterséges intelligencia, kiberbiztonsági kockázatok, Kína nagyhatalmi státuszának kérdése, de olyan területek is mint az energia és a klímaváltozás globális hatásai. A találkozón három elnök mellett kilenc kormányfő és tizennégy külügy - és védelmi miniszter vett részt.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Vámos Málna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
