Az október 26-án tartott grúziai parlamenti választások eredményei heves tiltakozásokat váltottak ki, miután a kormányzó Grúz Álom (GD) párt nyerte meg a szavazatok 54,2%-át, míg az Európa-párti ellenzéki pártok alig több mint 10%-ot szereztek. Az ellenzék csalással vádolja a kormányt, amelyet egyre inkább Oroszország felé sodródónak tart, és a választások tisztaságát megkérdőjelezve tömeges tiltakozásokat hirdetett. A háttérben a grúziai társadalom irányának kérdése áll: Európa felé fordulás vagy Oroszországhoz való közeledés.
A szavazás napján számos szavazóhelyiség körül feszült légkör alakult ki, mivel az ország déli és keleti részein több választókerületből is jelentettek incidenseket. Az ellenzék egyik tisztségviselője, Azat Karimov Marneuliben, egy Tbiliszitől délre lévő településen, súlyos bántalmazás áldozatává vált, amikor megpróbált szavazatmanipulációval kapcsolatos panaszokat kivizsgálni.
A My Vote nevű választási megfigyelő csoport szerint az események során olyan mértékű csalások és erőszakos esetek történtek, hogy az előzetes eredmények valószínűleg nem tükrözik pontosan a grúz állampolgárok akaratát.
Salome Zurabishvili, az ország pro-nyugati elnöke is felszólalt, és élőben közvetített beszédében arra kérte a választókat, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni.
A szavazást követően az exit pollok eredményei rendkívüli mértékben eltértek egymástól. Az Edison Research és a HarrisX nevű nyugati közvélemény-kutatók által készített felmérések szerint a Grúz Álom (GD) pártja mindössze 40-42%-os támogatottságot élvezett, míg az ellenzéki pártok összesített támogatottsága 48-52% között mozgott. Ezzel szemben a kormánybarát Imedi TV 56%-os támogatottságot mutatott ki a GD számára. Az ellenzék szerint ezek az ellentmondások és a választási bizottság lassú reakciói csak tovább erősítették a csalás gyanúját. A központi választási bizottság csak október 27-én reggelre közölte az előzetes eredményeket, pedig a korábban bevezetett elektronikus szavazatszámláló rendszer révén két órán belüli eredményközlést ígért. A választási bizottságot több megfigyelő és ellenzéki csoport is bírálta, mondván, már túlzottan közel áll a kormányhoz, és a választási reformokat is megfelelő konzultáció nélkül fogadták el.
Forrás: Grúz Választási Hivatal
Grúzia jövője különösen az Európai Unióval való kapcsolata miatt forog kockán. Noha 2023-ban EU-tagsági jelölti státuszt kapott, az Európai Unió felfüggesztette az ország csatlakozási folyamatát a "demokratikus visszaesés" és egy orosz mintát követő „külföldi ügynökökről” szóló törvény elfogadása miatt.
Ez utóbbi szabályozás erősen emlékeztet arra a törvényre, amelyet Oroszország is elfogadott a nyugati támogatásból működő civil szervezetek tevékenységének visszaszorítására. A GD elkötelezettsége az EU-tagság iránt ezzel ellentétben egyre kérdésesebbé vált, különösen azután, hogy Bidzina Ivanishvili, a párt milliárdos alapítója többször is élesen nyugatellenes nyilatkozatokat tett, és a kormányzat egyre inkább az orosz befolyásra nyitott politikát folytat.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke gratulált a grúziai választásokon győztes Grúz Álom pártnak. Orbán az X platformon azt írta: „A grúz nép tudja, mi a legjobb az országának, és ma hallatta a hangját!"
Congratulations to Prime Minister @PM_Kobakhidze and the Georgian Dream party on their overwhelming victory at the parliamentary elections today. The people of #Georgia know what is best for their country, and made their voice heard today!
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) October 26, 2024
Az ellenzék erőteljes tiltakozásokra szólította fel támogatóit, és elutasította a választási eredményeket. A Változás Koalíciója vezetője, Nika Gvamaria úgy fogalmazott, hogy a választásokat „ellopták”, míg az UNM vezetője, Tina Bokuchava szerint a GD „Grúzia európai jövőjét próbálja elorozni”. A grúziai lakosság körében az EU-csatlakozást támogató arány folyamatosan magas – meghaladja a 80%-ot –, ami jól mutatja a társadalmi szakadékot a kormányzó párt és az európai értékeket támogató polgárok között.
A grúz társadalom tehát komoly kihívások elé néz, miközben a választások utáni időszak várhatóan további feszültségeket szül. Az ellenzéki pártok folytatják a tiltakozást, és egyértelművé tették, hogy nem adják fel az ország európai integrációjáért folytatott küzdelmüket.
Szemlézte: Pál Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
