2025. május 8-án a 133 tagú konklávé döntött: a 69 éves, amerikai származású Robert Francis Prevostot választotta meg Róma püspökévé, aki a XIV. Leó nevet vette fel. Ő az első Egyesült Államokból és az Ágoston-rendből származó egyházfő. Chicagóban született, valamint Peruban is szolgált, mint misszionárius majd püspök lett és állampolgárságot is szerzett. A választás során a konzervatív és progresszív irányzatok közötti kompromisszumos jelöltként emelkedett ki, aki képes lehet hidat építeni a megosztott egyházban.
Azzal, hogy a XIV. Leó nevet választotta, Prevost tiszteletét fejezi ki XIII. Leó pápa (1878–1903) előtt, aki az 1891-es Rerum Novarum enciklikájáról maradt ismert a mai napig. Ez a dokumentum megalapozta a katolikus egyház modern szerepvállalását és a keresztényszocializmust. A többi között szó van benne a munkások jogairól, valamint a tőke felelősségéről, jelezve, hogy a felekezeteknek aktívan szerepet kell vállalniuk az ipari forradalom társadalmi kérdéseiben. Így a névválasztás azt sugallja, hogy folytatni kívánja ezt az örökséget, az igazságosság és az alsóbb rétegek védelmével.
A névválasztás mellett az első beszéd is árulkodó lehet, hiszen előrevetíti, milyen politikára számíthatunk az elkövetkező években.
Az új pápa első szavai a „Béke veletek” voltak, amellyel a béke és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza egy feldúlt világban. Érdekesség az is, hogy első imaként egy „Üdvözlégy Máriát” mondott el a tömeg előtt.
Azonban az új egyházfő sem mentes a kérdőjelektől. Hetekkel megválasztása előtt panasz érkezett be áldozatoktól a Vatikán titkárságához, mely szerint Prevost korábban nem kezelte megfelelően sem Chicagóban, sem Peruban a hozzá tartozó szexuális zaklatással vádolt papok ügyét. A vád szerint a gyanú ellenére hagyott egy chicagó-i papot dolgozni, ráadásul egy iskola közelében, ami aggodalmat kelt az átláthatóság és az elszámoltathatóság terén. A papot mindenesetre 2012-re teljesen eltávolították a helyi Ágoston-rendből. A Prevosttal kapcsolatos állításokat pedig később Peruból is cáfolták.
Politikai nézetei is figyelmet érdemelnek. Prevost korábban több, a jelenlegi amerikai vezetéssel kritikus bejegyzést is megosztott X-en, a megválasztása előtti utolsó újra közölt posztja is a Trump-adminisztrációt bírálta. Elsősorban a bevándorláspolitikát, illetve a családok erőszakos szétválasztását kritizálta. Ezek a megnyilvánulások feszültséget kelthetnek az amerikai konzervatív körökben.
As Trump & Bukele use Oval to ???? Feds’ illicit deportation of a US resident (https://t.co/t80iDMbBKf), once an undoc-ed Salvadorean himself, now-DC Aux +Evelio asks, “Do you not see the suffering? Is your conscience not disturbed? How can you stay quiet?” https://t.co/jTradMfr0v
— Rocco Palmo (@roccopalmo) April 14, 2025
A poszt, amit XIV. Leó, megválasztása előtt újra közölt
Első miséjén pedig az azonnali béke és tűzszünet fontosságát hangsúlyozta Ukrajna és Gáza ügyében. Egyébként, korábban még erősebben elítélte az orosz agressziót és „imperialista inváziónak” nevezte azt, ezzel szakítva Ferenc inkább semleges hozzáállásával.
Sokan egy összekötő szerepet várnak tőle, hiszen amellett, hogy kettős állampolgár, 5 nyelven beszél és Ferenc pápához hasonlóan erős szálakkal kötődik a globális délhez, ahol a legnagyobb ütemben növekszik a hívők száma.
Továbbá a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben olyan vezetőre van szükség, aki képes egyfajta stabilitást, megnyugvást biztosítani.
Adatok forrása: Vatican News
A várakozások javarészt tehát beigazolódtak, valóban egy olyan vezetőt szavaztak meg a bíborosok, aki az elhunyt Ferenc pápa munkáját viszi tovább.
Ez annyira nem meglepő, hiszen többségüket a néhai egyházfő nevezte ki. Azonban az, hogy ilyen gyorsan megválasztották, annak köszönhető, hogy a konzervatívok számára is elfogadható jelölt, így azért mindent felforgató reformokra valószínűleg most sem kell számítani.
Összefoglalva, XIV. Leó pápa megválasztása új korszakot jelenthet a katolikus egyház számára, amelyben a hagyomány és a haladás egyensúlyára törekszik. Bár múltja és nézetei bizonyos kérdésekben megosztóak, vezetése lehetőséget kínál az egyház további újulására és a világszintű kihívásokkal való szembenézésre.
Szemlézte: Kovács Emese
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon