Blog

Háborúk árnyékában indul az eddigi legzöldebb Olimpia

A július 26-án induló 2024-es Párizsi Olimpia több szempontból figyelemre méltó körülmények között kerül megrendezésre: a szervezői bravúrok ellenére a több mint két éve tartó orosz-ukrán háború súlya és az izraeli-gázai konfliktus miatti feszült tüntetések nyomása is érezhető az Európa szívében…

A július 26-án induló 2024-es Párizsi Olimpia több szempontból figyelemre méltó körülmények között kerül megrendezésre: a szervezői bravúrok ellenére a több mint két éve tartó orosz-ukrán háború súlya és az izraeli-gázai konfliktus miatti feszült tüntetések nyomása is érezhető az Európa szívében rendezett, ókori hagyomány szerint eredetileg békét és összetartozást szimbolizáló sporteseményen.

A 2024-es, hivatalosan XXXIII. Nyári Olimpiával London után Párizs a második olyan város, amely már a harmadik alkalommal adhat otthon a világméretű, különleges jelentőséggel bíró, ünnepélyes rendezvénysorozatnak. Ehhez mérten a játékok szervezése során mind a házigazda Franciaország, mind a Nemzetközi Olimpiai Bizottság több tekintetben rendkívül magasra tette a mércét. Viszonylag egyedülálló módon, számos versenyszámnak olyan híres francia látványosságok mellett alakítottak ki helyszínt, mint az Eiffel-torony vagy a Versailles-i kastély, így páratlan élményt nyújtva a résztvevőknek és a nézőknek egyaránt. A látvány mellett a szervezők kiemelt figyelmet fordítottak a nyári játékok negatív környezeti hatásának a minimalizálására, ennek köszönhetően

a 2024-es Párizsi Olimpia jó eséllyel a modern kori olimpiák történetének legfenntarthatóbb eseménye.

Tekintettel a 2015-ös Párizsi Klímacsúcs keretében, az éghajlatváltozás kapcsán kötött egyezményekre, a szervezőbizottság egyik legfőbb célja a 2024-es olimpia karbonlábnyomának jelentős csökkentése volt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach többször kiemelte a klímaváltozással szembeni küzdelem fontosságát. Az erőfeszítéseknek köszönhetően az idei Párizsi Olimpián sikerült a 2012-es londoni és a 2016-os rió-i játékok karbonkibocsátását a felére csökkenteni. A szervezők további, kiemelkedő eredményeket értek el az újrahasznosítás és a hulladék-csökkentés területén. Az olimpiai falu ágyai Tokióhoz hasonlóan újrahasznosított kartondobozokból készültek és a berendezés többi része is ezt az elvet követi: az asztalokat tollaslabdákból, a puffokat ejtőernyőkből, a székeket pedig üdítős kupakokból készítették.

923f443d-8890-402b-bb9b-232e868fbcaa.jpg

Forrás: The Conversation

Az olimpiák rendezése során visszatérő kritika volt a nagy számú, később kihasználatlan stadionok és átmeneti sportlétesítmények építése, ami mind a költségek, mind a környezet szempontjából rendkívül fenntarthatatlan. Párizsban ezen a tendencián is sikerült változtatni: míg Londonban hat, Rió-ban pedig összesen tizenhét új helyszínre volt szükség,

az idei olimpia 35 helyszíne közül mindössze kettő a teljesen új, kifejezetten erre a célra épített létesítmény.

Az alacsony karbonkibocsátás az építés során is központi szempont volt, az új, vízi sportoknak helyt adó stadion székeit pedig helyi műanyag hulladékból hasznosították újra. A környezettudatos változtatások a nézőket is érintik: a szervezők idén kétszer annyi növényi alapú ételalternatívát biztosítanak, valamint az alapanyagok is nagyrészt a helyi termelők biztosítják. Ezen kívül a francia fővárosban egy teljes bicikliút-hálózatot alakítottak ki az olimpiai helyszínek között így ösztönözve a zöldebb közlekedést.

Az energiatakarékosság jegyében az olimpiai faluba eredetileg nem terveztek légkondicionáló berendezéseket, azonban ezt a tervet az extrém hőség miatt végül elvetették. Ennek ellenére a 2024-es Párizsi Olimpia környezeti szempontból mindenképp kiemelkedő példa, a grandiózus esemény szervezői szép bizonyítékát adták annak, hogy valóban lehet ilyen szintű rendezvényeket is fenntarthatóbban kivitelezni. Ezen kívül a nemek közötti egyenlőség terén is mérföldkő az idei párizsi esemény. Ez lesz ugyanis az első olyan olimpia, ahol a férfi és a női sportolók teljesen egyenlő számban képviseltetik magukat.

A kiemelkedő vívmányok ellenére azonban, az idei Olimpia nem igazán tudja azt a hagyományos békeeszményt megtestesíteni, ami ókori előzményeihez köthető, bár ez kevéssé a szervezőknek róható fel. Az Európa határain dúló, elhúzódott orosz-ukrán háború már most erősen rányomta bélyegét a soron következő játékokra.

A sportnagyhatalomnak számító, olimpiai éremtáblázatban is élenjáró Oroszország, valamint a vele szövetséges Fehéroroszország az Ukrajnával szembeni katonai agresszió miatt végül nem lehet ott Párizsban.

A két ország sportolói bizonyos egyéni versenyszámokban és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság speciális elbírálását követően, semleges színekben vehetnek részt az idei nyári játékokon, nemzeti zászló és himnusz nélkül. A bizottság csak olyan sportolókat hívott meg az érintett országokból, akik aktívan nem támogatják az orosz inváziót, és nem állnak kapcsolatban katonai és nemzetbiztonsági szervezetekkel. Ezen kritériumok alapján végül 36 orosz és 24 fehérorosz sportoló részvételét engedélyezték a 2024-es játékokra, akik közül csak 15 orosz és 17 belarusz versenyző fogadta el a bizottság meghívását. Ehhez képest Tokióban csak orosz részről 355 atléta képviseltette magát. Oroszország és Fehéroroszország a hivatalos éremtáblán sem fog szerepelni.

Az olimpiai bizottság döntése erős és vegyes visszhangot váltott ki. Oroszország dezinformációs támadással reagált a helyzetre, valamint az elmúlt hetekben Párizsban több kisebb akció árnyalta az olimpiai előkészületek hangulatát, melyet a rendőrség a döntéssel elégedetlen oroszokkal hozott összefüggésbe. A másik oldalon van, aki az orosz és belarusz versenyzők egyéni indulását kritizálta. Zhan Beleniuk, ukrán parlamenti képviselő és olimpiai bajnok birkózó szerint csak azon sportolók részvételét szabadna lehetővé tenni, akik aktívan elítélik az orosz inváziót. Egy nemzetközi jogi szervezet állásfoglalása alapján pedig több sportoló esetében a bizottság alapos ellenőrzése ellenére aggályok merülnek fel. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem reagált a vádakra, illetve azzal érvelt, hogy az atléták alapvető emberi jogainak védelme miatt teszik lehetővé számukra az egyéni részvételt, hiszen ők a kialakult helyzettől függetlenül, keményen dolgoztak a kvalifikációért.

Azonban nem az orosz-ukrán konfliktus az egyetlen olyan tényező, amely miatt a 2024-es Párizsi Olimpia fokozott feszültségek között vette kezdetét. Izrael október 7-ét követő gázai háborúja a nyári játékoktól függetlenül is komoly tüntetéseket váltott ki az európai fővárosban. Az izraeli-palesztin konfliktus az utóbbi időben az egyik legérzékenyebb témává vált, és pillanatok alatt képes heves érzelmeket kiváltani mindkét oldalból, így nem meglepő a játékok szervezőinek aggodalma. Az 1972-es müncheni olimpián történt, mészárlásba torkollott túszdráma emléke tovább árnyalja a Párizsba érkezett izraeli delegáció körüli hangulatot. Mindeközben

a Palesztin Olimpiai Bizottság hivatalos kérelemben követeli Izrael Oroszországhoz hasonló kitiltását a játékokról. Egy radikális baloldali francia párt hasonló felszólalását követően a francia külügyminiszter, valamint Emmanuel Macron elnök is megerősítette, hogy Izraelt szívesen látják az Olimpián. 


A forrongó közhangulatban a versenyzőkön és a szervezőkön is nagy nyomás van: 88 izraeli atléta szállását megerősített védelem biztosítja, az esetleges demonstrációk miatt pedig a háttérben végig fokozott készültség kíséri a világméretű, ünnepélyes sporteseményt.

Szemlézte: Szigeti Eszter Virág

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon