A minőségi-és mennyiségi éhezés, valamint alultápláltság veszélye a jelenlegi világban több országot is fenyeget: múlt évben globálisan megközelítőleg 673 millió embert érintett éhezés. Vannak országok, amelyek kifejezetten ki vannak téve ennek a veszélynek, akár belső vagy külső problémák miatt is.
Haiti évek óta láthatatlan háborút vív, nem fegyverekkel és ellenséges erőkkel, hanem az emberek életét romboló és egyre növekvő éhezéssel. A lakosságot egyaránt fenyegeti a mennyiségi éhezés (az elegendő élelmiszerhez jutás hiánya) valamint a minőségi éhezés (a szükséges tápanyagokat nem tartalmazó élelmekhez való hozzáférés).
Jelenleg Haiti 11 millió lakosságából 5,7 millió ember súlyos élelmiszer-bizonytalansággal küzd.

A GHI, vagyis a globális éhségindex 100-as pontozás alapján sorolja be az országokat, minél magasabb a pontszám, annál súlyosabb az éhezés.
Forrás: Global Hunger Index
Haiti, mint a Karib-térség kis területű országa egy nehéz helyzettel néz szembe. Több éve tartó gazdasági válság, magas infláció, politikai és társadalmi instabilitás alakította ki a jelenlegi humanitárius válságot. Az országban helyi „bandaháborúk” és fegyveres konfliktusok uralkodnak, megnehezítve ezzel a lakosság élethelyzetét. Ezek akadályozzák a mezőgazdaságot, a logisztikai műveleteket és zavarják az ellátási láncokat. Az emberek elhagyni kényszerülnek lakóhelyeiket, a migrációs válság fokozódását jelzi, hogy 2024 decembere óta 142-ről 246-ra nőtt a menekülttáborok száma, valamint több mint 1 millió ember menekült el.
Women, children and displaced families are hardest hit by #Haiti’s prolonged crisis, which is driving rising hunger and malnutrition.
— World Food Programme (@WFP) October 13, 2025
New hunger analysis reveals that record 5.7 million people are currently experiencing acute levels of hunger, and malnutrition rates have doubled… pic.twitter.com/0kaIsUV2cA
A politikai instabilitás, a közigazgatás működésképtelensége, a csaknem 30%-os infláció, az élelmiszerárak inflációja (ami átlagosan 34%-os) valamint az élelmiszerimportól való függőség súlyosbítja a helyzetet. Nem segít az ország helyzetén a lokációja sem, Haiti súlyosan ki van téve környezeti kihívásoknak és katasztrófáknak. A térségben szélsőséges időjárás uralkodik, a trópusi viharok, esőzések és áradások visszaszorítják a termelést. Az élelmiszerek, valamint a gazdasághoz kapcsolódó transzferköltségek magas ára, a modernizáció hiánya, és a költséghatékony megoldások elterjedésének hiánya rontja az agrárium helyzetét. Az ország stabilitásának visszanyeréséhez az ENSZ is sürgeti a választások megtartását, a jelenlegi átmeneti tanács a kijelölt mandátumának végéhez közelít, azonban a választások megtartása fokozhatja a feszültséget az országon belül, így egyelőre nem megvalósíthatóak.
Az élelmiszer-biztonság kérdésköre kifejezetten akkor válik égető kérdéssé, amikor az élelem hiánya befolyásolja az ország társadalmi-gazdasági-politikai szektorait és ezek stabilitását.
Az éhség növelheti a társadalmi elégedetlenséget, migrációs folyamatokat indíthat el, importfüggőséghez vezethet és kiválthat olyan biztonságpolitikai kihívásokat, amelyek később a katonaság bevonását is szükségessé tehetik. Tehát az élelmiszerbiztonságot nem lehet csak humanitárius kérdésként értelmezni, hosszútávon a nemzetközi viszonyokat is befolyásolja egy ország élelmiszerhiánya és a társadalom éhezése.
A Világélelmezési Program 2025-ben több mint 2 millió embernek segített Haitin. A nemzetközi közösség fellépése, az ENSZ és más internacionális szereplők által nyújtott humanitárius segítség jelentős, azonban a belső instabil helyzet miatt a javulás korlátozott.
A nemzetközi világban egy komplex és egyre súlyosabb problémaként jelenik meg Haiti élelmiszer-biztonságának kérdése. A probléma kezelésének átfogó megoldására elsősorban az ország helyzetének stabilizálása lehet a válasz, ehhez azonban elengedhetetlen a nemzetközi összefogás és segítségnyújtás.
Szemlézte: Ignácz Borbála
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon