A Republikánus Pártnak ideje összeszednie magát és végre professzionális segítséghez fordulnia. Talán konzultálniuk kellene Dr. Jordan Petersonnal – írja a Reason.com-on megjelent cikkében A. Barton Hinkle.
Ha valaki esetleg még nem találkozott volna Dr. Peterson kanadai pszichológus munkásságával, annak a szerző javasolja, hogy minél gyorsabban ismerkedjen meg vele. Főleg, ha konzervatív az illető. A klinikai pszichológus gyakran tart előadásokat, melyeken a szigorú belső értékrend, az önelemzés, az önfegyelem és a folytonos erkölcsös törekvés mellett érvel.
„Ne másokat hibáztass, válj saját magad legjobb verziójává, amivé csak válni tudsz!” − idézi Petersont.
A jobboldal új sztárja emellett hírnevet szerzett a „politikai korrektség” nyílt elutasításával. Károsnak tartja a média tevékenységét, amikor az a férfi gyengeséget magasztalja. Egy férfinak nincs oka gyengének lennie, sőt a gyenge férfiak veszélyesebbek. „Egy férfinak erősnek kell lennie, hogy szembe tudjon szállni a világunkban élő gonosszal” − mondja Peterson. Állításait bibliai idézetekkel, filozófusok munkáival, sőt még gyerekkönyvek tanulságaival támasztja alá. Útmutatást kíván adni a fiatal férfiaknak és azon belül főleg a konzervatívoknak. Amire szükség is van Hinkle szerint.
„Lássuk be: A konzervatív mozgalomnak ideje felegyenesednie” – írja Hinkle.
Állítását a szerző azzal indokolja, hogy a konzervatívok évek óta egy olyan ember mellett állnak ki, aki megcsalta a feleségét, folyamatosan hazudik mindenről, nem fizette meg az alkalmazottait és üzlettársait, és így tovább. Donald Trump pedig soha nem vállalt személyes felelősséget a cselekedeteiért. „Miféle férfi az ilyen?” – teszi fel a kérdést Hinkle.
Nem szabadna továbbra is védeni a védhetetlent és kifogásokat keresni Trump viselkedéséért – írja a szerző. Másik példának Trump alelnökét, Mike Pence-t mutatja be, aki egy olyan vidéki seriff politikai karrierjét segíti, akit többször ítéltek el a bíróságokon rasszizmusért. Ezt az embert nevezi Pence „a törvényesség fáradhatatlan bajnokának”. Joe Arpaio seriff öbbek között börtönbe küldött négy évre egy olyan férfit, aki szerinte meg akarta ölni őt, ezzel 1 millió dollárt pazarolt el az adófizetők pénzéből és négy évet egy ember életéből, csak hogy növelhesse a népszerűségét. Őt kritizáló újságírókat tartoztatott le, többször szembeszegült a bíróságokkal – és vesztett –, közel 142 millió dollárnyi költséggel növelve ezzel saját hivatala kiadásait. Arpaio olyan a törvényességnek, mint egy börtönlázadás az illem szabályai ellen − írja Hinkle.
Számos példa van még, és úgy tűnik a Republikánusok bármit felett szemet hunynak, ameddig az elkövető a neve elé teszi, hogy „(R)” – jelezve ezzel pártkötődését. A párt jelvénye mára többet ér, mint az erkölcsösség, sőt még az tisztességes emberi viselkedésnél is – írja Hinkle.
Gondolatait végül egy kérdéssel zárja a szerző: „Márpedig hogyan lehetne rábízni az ország irányítását egy olyan párta, amelyik még saját magát sem tudja kordában tartani?”
Szemlézte: Berkes Rudolf
