Európai hatalmi átrendeződése már elkezdődött, amelyről a közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is beszélt. A BLA|arena programsorozat legújabb rendezvényén erről az átalakulásról beszélgettünk, és a jövő Európájának lehetséges körvonalait próbáltuk felvázolni szakértő vendégeink segítségével.
A meghívottakkal, Litkei Mátéval, az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatójával, Halkó Petrával, a Századvég vezető elemzőjével, Janik Szabolccsal, az MCC kutatótanárával Pócza István európai uniós szakértő, a Batthyány Lajos Alapítvány programvezetője beszélgetett. A kerekasztal-beszélgetésen szó esett az európai együttműködésről, az európai regionális szövetségekről és Európa világpolitikai szerepéről, annak geopolitikai vonulatairól. Halkó Petra szerint politikai és gazdasági szempontból is óriási kihívások előtt áll Európa, korszakalkotó döntéseket kell meghoznia az európai vezetésnek: a kontinens megmarad-e független aktor, vagy enged a befolyásolásnak. Janik Szabolcs szerint a jövő kérdése Európa számára az, hogy egy föderalizáltabb irányba mozdulunk el, vagy az alapító atyák gondolatához térünk vissza, akik erős nemzetállamokon nyugvó Európát képzeltek el. Litkei Máté rámutatott, nincs történelmi példa arra, hogy egy laza konföderációs tömörülés hosszabb időn keresztül fennmaradt volna, szorosabbá kell válnia, vagy meg kell szűnnie, valamelyik irányba ennek a mérlegnek el kell majd billenni.
A jelenlegi válságsorozat lehet az elindítója ennek a folyamatnak, amelyre válaszlépést kell adnia az Európai Uniónak.
A beszélgetésen dilemmaként fogalmazódott meg, hogy vajon Európának föderálisabb irányba kell-e tovább haladnia. A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy egységnek kell lennie Európának úgy, hogy megtartjuk a különböző nemzetek regionális sajátosságait. Szerintük nem lehet az a válasz, hogy az EU 27 tagállama ugyanolyan lesz, és a kulturális és nemzeti sajátosságokat háttérbe szorítják. Sokkal több párbeszédre és konzultációra lenne szükség a brüsszeli vezetés és a tagállamok között az érdekek tényleges figyelembevételével.
A hatékonyabb működést erősítené az is, ha a szakpolitikai stratégiák Európára koncentrálnának, és nem lennének ennyire ideologizáltak.
A beszélgetésen szóba került az is, hogy Európának meg kell találnia a saját útját, a helyi ipart, az erőforrásokat, valamint a technológiát erősíteni. Jelenleg abba az irányba halad, hogy szinte mindent importálnia kell, ami hosszútávon nem fenntartható. Az európai vezetés úgy gondolta, hogy nem szükséges a termelőegységeket Európában hagyni, hanem érdemes azokat kiszervezni a zöld célok elérésének érdekében ázsiai vagy afrikai országokba. Európának szellemi szempontból is megújulásra van szüksége, ugyanis, ha a keresztény-zsidó értékeket teljes mértékben elhagyjuk, nem lesz kötőerő, amelyre építhetnénk gazdasági vagy politikai növekedésünket.
Írta: Tombor Levente
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
