1956. október 23. Budapest. Magyarországon a világ szeme. Diáktüntetés, demonstráció, tüntetés, így jellemzi a nyugati sajtó a magyar eseményeket. Csak napok múltán derül ki, hogy Magyarországon forradalom tört ki és a szabadságért harcol a nép.
Magyarországon 1956 októberében nem tartózkodtak tömegével a nyugati sajtó képviselői. Az újságok kiválasztott munkatársai látogattak csak a vasfüggönyön túlra, a tudósítások változó mértékben voltak alaposak és valósághoz hűek. A forradalom kitörése előtti napokban, hetekben a világban zajló események, a többi között a szuezi válság, a lengyel események sora, vagy az Amerikai Egyesült Államokban épp akkor folyamatban lévő választások még a magyar újságírókat is annyira lefoglalták, hogy alig néhányuk tartózkodott az ország területén. Az események hírére mind a hazai, mind pedig a nemzetközi sajtó képviselői érkeztek az országba és lassanként az első hírek is megjelentek.
Általánosságban elmondható, hogy a Magyarországon zajló eseményekről csak lassan jutottak el hírek nyugatra, hiszen számos újság csak a tüntetések kezdete után küldte az ország területére munkatársait.
Ezen kívül az is egyértelműen látható, hogy a sajtó képviselői az első órákban, az események kezdetén egyszerű diáktüntetéseknek, kisebb mozgalomnak tekintették a kibontakozó forradalmat, de akadt olyan sajtóorgánum is, amely egyszerűen nem számolt be az eseményekről.
Az Egyesült Királyság azon országok közé tartozott, ahol kezdetektől fogva forradalomként írtak ’56-ról az újságok. A legtöbb újság címlapján szerepelt valamilyen hír a magyar eseményekről, a brit újságírók igyekeztek minél részletesebb képet tárni olvasóik elé. “A forradalmat a munkásosztály fiataljai csinálták, tanoncok vagy tanulók” - írja például az Aberdeen Evening Express. Az amerikai New York Times, a Herald Tribune és a Kansas City Times szintén nagy pontossággal számoltak be a történésekről, a Monitor gyors és precíz külügyi elemzéseket tárt olvasói elé. Sajnos azonban nem minden ország és nem minden újság tudósított pontosan és precízen, gyakran fordultak elő túlzások, valótlan állítások is.
1956. október 24-én már futótűzként terjedt a hír: Magyarországon kitört a forradalom. A sajtó szerte a világban a magyar eseményektől volt hangos, összességében együttérzően nyilatkoztak a nyugati lapok. Ennek ellenére nem érkezett válasz a hivatalos szervek és döntéshozók részéről, ami magyar részről több elkeseredett próbálkozáshoz is vezetett. Főképp rádióadásokra támaszkodtak a magyarok, ebből az időszakból származik a következő idézet is:
SOS! Világ népei! Az igazság és szabadság nevében segítsetek! A hajó süllyed, a lángok kihúnynak, óráról órára sötétebbek lesznek az árnyak Magyarország felett! Halljátok meg kiáltásunkat! Nyújtsatok testvéri kezet! Mentsetek meg! Segítség! Segítség! SOS! SOS! Isten veletek és velünk!"
A nyilvánvaló és sürgető segélykérés ellenére, a nyugati válasz elmaradt, Magyarország segítségére nem siettek szövetségesek. “A szabad világ siratja a magyar tragédiát” - fogalmazott később a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Magyarország iránt a megnövekedett érdeklődés ugyan nem tűnt el teljesen, idővel a tudósítások száma csökkent, az újságírók kevésbé igyekeztek részletes képet adni az ország helyzetéről. Így telt el az idő 1956. október 23. után és így jutottunk el külső segítség nélkül november 4-ig, a forradalom leverésének napjáig.
Írta: Bonyhádi Lili
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
