Donald Trump amerikai elnök diplomáciai találkozókkal igyekszik előmozdítani az ukrajnai konfliktus megoldását. Az alaszkai, az orosz és a washingtoni, az orosz és az ukrán vezetővel lebonyolított találkozók, amelyekre egymást követően került sor, nem sokat segítettek annak tisztázásában, hogy Trump hogyan tervez véget vetni az ukrajnai konfliktusnak.
Trump és Vlagyimir Putyin közötti tárgyalás Alaszkában és az azt követő Washingtoni találkozó Zelenszkijjel és az európai vezetőkkel egyes elemzők szerint még jobban megerősítette a még meglévő ellentétes álláspontokat a szemben álló felek között.
Trump és Putyin között a jelenlegi frontvonalak mentén való területi „cserék” megvitatása az egyik fő témaként volt jelen a találkozójuk során. Az ilyen tárgyalások folytatása gyakorlatilag elismerné Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja egyes részeinek megszállását és nyitva hagyná a lehetőséget Moszkva további területi követeléseinek. Az orosz vezetés a béketárgyalásokhoz szükséges előfeltételei és követelései ukrán részről még mindig nem elfogadhatóak. Ezekkel Zelenszkij kompromisszumot változatlanul nem akar vállalni, amit meg is erősített a legutóbbi találkozón, Washingtonban 7 európai vezető társaságában, ami mutatja az Ukrajna mögött álló erős európai támogatást.
Trump elnök kifejezte a háború befejezésének kétségkívüli szükségességét és alaszkai találkozóján Vlagyimir Putyin orosz elnökkel már a konfliktus megoldása utáni további lépéseket is megvitatta. Az ukrajnai válság megoldását követően célja, hogy kölcsönösen korlátozzák Oroszországgal a hatalmas nukleáris arzenáljaiknak a méretét.
Szeretnénk denuklearizálni. Túl nagy hatalom, és erről is beszéltünk. Ez is része a dolognak, de először be kell fejeznünk a háborút” – mondta Trump.
Az ukrán elnök és a hét európai vezető Washingtonban egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg. Egységesen kérték a tűzszüneti megállapodást, a biztonsági garanciákat és Ukrajna támogatását.
A historic day at the White House as European leaders joined President Trump in the Oval Office.
— The White House (@WhiteHouse) August 19, 2025
President Donald J. Trump is the President of PEACE. ???????? pic.twitter.com/V91JvL7K9Z
Miközben nem csak Trump de a világ is vár, hogy a találkozókat követően sikerült-e előre mozdítani a béketárgyalásokhoz szükséges alapokat, illetve lesz-e valamiféle változás, az amerikai elnök más vezetőkkel együtt vasárnap üzenetet küldött Ukrajnának, függetlenségének napja alkalmából. Trump levélében a szovjet-uralomtól való függetlenség kikiáltásának évfordulóján dicsérte az ország bátorságát és kijelentette, hogy az Egyesült Államok hisz Ukrajna független államként való jövőjében.
Trump elnök a napokban azt is kijelentette, hogy következményekkel járhat, ha Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem találkoznak. Trump elmondta, hogy a két vezetőnek „találkoznia kell” és mielőtt ő személyesen beavatkozna, vár arra „a következő egy-két hétben”, hogy mi fog történni a két fél között.
A biztonsági garanciákat illetően kijelentette, hogy nem tárgyalt konkrét garanciákról Ukrajna számára, és megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét az ország támogatására. Azonban, még ha az Egyesült Államok hozzá is járul Ukrajna biztonsági garanciáihoz, ami nem kőbe vésett,
az európaiaknak kell biztosítaniuk a munkaerő és a tűzerő döntő többségét minden olyan biztonsági erőhöz, amely Ukrajnában védelmet nyújt.
Az Egyesült Államok eddig 130,6 milliárd dollárt (111,28 milliárd eurót) költött Ukrajnára, ami az országnak nyújtott teljes támogatás 37%-át teszi ki. Összességében Európa még ennél is többet, összesen 138 milliárd eurót adott, ha az uniós szintű támogatást és az egyes országok kétoldalú hozzájárulásait is beleszámítjuk.

Forrás: Kiel Institute
Európán belül Németország (21,29 milliárd euró), az Egyesült Királyság (18,61 milliárd euró), Hollandia (10,89 milliárd euró) és Franciaország (7,56 milliárd euró) voltak a legnagyobb támogatók. A skála másik végén Magyarország, Szlovénia és Görögország 0,05–0,15 milliárd euró közötti összeggel járult hozzá Ukrajna támogatásához.
Az európai védelmi támogatás mellett - ha Ukrajna NATO-tagsága nem kerül napirendre, ami most valószínűnek tűnik - akkor a legjobb ajánlat Ukrajnának egy NATO-szerű védelem a szövetség kollektív fellépésének ígéretével. Ez a NATO 5. cikk funkcionális megfelelőjének tekinthető, amely kimondja, hogy a tagok egyetértenek abban, hogy „egy vagy több tagállam ellen Európában vagy Észak-Amerikában elkövetett fegyveres támadást mindannyiuk ellen elkövetett támadásnak kell tekinteni”.
Ebben az értelemben minden tag „a szükségesnek ítélt intézkedéseket megteszi, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is”, ami viszont nem garantálja és nem teszi kötelező érvényűvé a háborúba való belépést.
Ez a fajta korlátozott védelmi támogatás és a „biztonsági garanciákról” szóló vita arra is szolgál, hogy az amerikai támogatás ne szűnjön meg. Európai szempontból nem csak Ukrajna védelme a fő érdek, hanem a NATO közép-európai katonai kapacitásának megerősítése. Egy olyan világban, ahol Európának az úgynevezett stratégiai függetlenség a cél elvi szinten, de gyakorlatban az Egyesült Államok katonai támogatására még szükség van, Ukrajna biztonsági garanciáinak előmozdítása lehet egy taktikai lépés a háború utáni európai biztonság megerősítésére.
Szemlézte: Mátyás Zoé
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon