Miközben Gázában humanitárius katasztrófa van kibontakozóban, az ENSZ Biztonsági Tanácsa túlnyomó többséggel megszavazta volna azt a határozatot, amely „azonnali, feltétel nélküli, és tartós” tűzszünetre szólította volna fel a feleket, de az Egyesült Államok vétója megakadályozta annak elfogadását. A döntés tovább élezte a nemzetközi vitát a konfliktus és a humanitárius helyzet kezeléséről. Miért tartotta Washington ezt a lépést szükségesnek?
2025. június 05-én lezajlott a szavazás az ENSZ Biztonsági Tanácsában a gázai tűzszüneti határozatról, amely három kulcselemre épült: azonnali, feltétel nélküli, és tartós tűzszünet, a túszok szabadon bocsátása, és a segélyek akadálytalan bejutásának biztosítása a háborús területekre. A 15 tagú Biztonsági Tanács 14 igen szavazatot adott le a határozat mellett, de az Egyesült Államok megvétózta a javaslatot.
Washington szerint elfogadhatatlan, hogy a dokumentum nem ítéli el terrorszervezetként a Hamászt, és nem követeli annak lefegyverzését.
Dorothy Shea amerikai ENSZ-nagykövet azt mondta: a határozat ebben a formájában "felbátorította volna a Hamászt".
Az ENSZ határozatot támogató (zöld) és ellenző (piros) országok
A döntés heves nemzetközi vitát váltott ki, mert a gázai övezetben humanitárius katasztrófa van kibontakozóban. A januári tűzszünet összeomlása óta Izrael ismét légicsapásokkal sújtott le, és májusban a szárazföldön is csapatokat mozgósított azzal a céllal, hogy a Hamász infrastruktúráját felszámolja és ennek eredményeképpen elfoglaltaa a Gázai övezet 75%-át. A civil lakosságot három, Izrael által kijelölt biztonságos övezetbe szorította, ahol a körülmények elégtelenek az emberek számára.
A legnagyobb veszélyt az éhezés jelenti, ugyanis márciusban Izrael szinte teljesen leállította a segélyszállítmányokat, amely az élelmiszer-ellátás teljes összeomlásához vezetett.
A liszt ára a háború előtti szint ötvenszeresére nőtt, az üzemanyaghiány miatt a pékségek bezártak, és a lakosság műanyaggal és hulladékkal oldja meg a fűtést.
Az amerikai kormány igyekszik megakadályozni, hogy a Hamász megkaparintsa a szállítmányokat, ezért létrehozta a Gaza Humanitarian Fund-ot (GHF), amely katonai erővel biztosított elosztópontokon próbálja megoldani a segélyek célba jutását. A helyi és a nemzetközi segélyszervezetek szerint a GHF rendszere akadozik, és az éhezők gyakran megrohamozzák az elosztópontokat, a szétosztás rendszertelen.
Az ENSZ szerint az éhezés megelőzése azonnali és koordinált akciót igényelne, amelyet a jelenlegi USA által előidézett diplomáciai patthelyzet hátráltat. Washington továbbra is kiáll Izrael mellett, míg a világ többi része a humanitárius szempontokat helyezné előtérbe, és ennek következtében egyre szélesebb az erkölcsi szakadék a nemzetközi közösség és az Egyesült Államok között.
I thank the United States for demonstrating moral clarity and leadership at the UN Security Council by vetoing the one-sided resolution against Israel.
— Danny Danon ???????? דני דנון (@dannydanon) June 4, 2025
The resolution that was brought to a vote called for a ceasefire in Gaza without conditioning such a ceasefire on the immediate… pic.twitter.com/jaNg45sv1w
Valahol mindkét félnek igaza van, hiszen a Hamász nyílt elítélése és lefegyverzése alapvető és szükséges lépés, viszont a civileknek nem kellene elszenvednie a politika és bürokrácia miatt kialakult helyzetet.
Szemlézte: Tóth Patrik János
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
