Az India és Pakisztán közötti rövid, de intenzív összecsapásokat követően mindkét ország a saját győzelmét hirdette ki. A május 7. és 10. között zajló konfrontáció egy összehangolt diplomáciai erőfeszítés eredményeként tűzszünettel ért véget: Törökország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok is közvetítő szerepet vállalt, hogy megakadályozzák a szomszédos atomhatalmak közötti katonai eszkalációt, és elkerüljék akár egy nukleáris háború kitörését.
A konfliktus kimenetele – legalábbis hivatalosan – egyik fél számára sem hozott területi nyereséget vagy stratégiai áttörést. A négy napon át tartó rakéta- és dróntámadások emellett civil áldozatokat is követeltek: India 5 katona és 16 civil haláláról számolt be, míg Pakisztán 13 katonai és 40 civil áldozatot jelentett.
Az Egyesült Államok már a konfliktus első óráiban megkezdte a közvetítést Újdelhi és Iszlámábád között. A Trump-kormányzat külügyi csatornákon keresztül sürgette a feleket, hogy állítsák le a hadműveleteket. Május 8-án Marco Rubio, amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott:
Az Egyesült Államok nem mondhatja meg sem Indiának, sem Pakisztánnak, hogy tegyék le a fegyvert. Mindezt diplomáciai úton kell kikényszeríteni.”
A Trump-kormányzat mellett Törökország, Szaúd-Arábia, valamint az Egyesült Királyság is aktív szerepet vállalt, hogy közvetítőként lépjen fel a konfliktusban. Május 10-én sikeresnek bizonyult a diplomáciai együttműködés, hiszen India és Pakisztán is hivatalosan bejelentette a tűzszünetről való megállapodást. Azonban míg Shehbaz Sharif, pakisztáni miniszterelnök elismerően beszélt a harmadik felek beavatkozásáról, Narendra Dámodardász Modi, India miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy a konfliktust, a többi között a kasmíri térségről folytatott vitát, kizárólag bilaterális úton lehet megoldani.
A high level meeting was chaired by PM @narendramodi at 7, Lok Kalyan Marg. Those who attended the meeting included Defence Minister @rajnathsingh, NSA Ajit Doval, CDS General Anil Chauhan, armed forces chiefs and senior officials. pic.twitter.com/mECIeuREKz
— PMO India (@PMOIndia) May 10, 2025
Narendra Modi továbbá azt is kijelentette, hogy a katonai műveleteket csupán felfüggesztette, s hiába fenyegetik a nukleáris háborúval, a kormánya csapást fog mérni a terrorista-rejtekhelyekre. Véleménye szerint Pakisztánban „a globális terrorizmus egyetemei” működnek.
India és Pakisztán egyaránt történelmi győzelemként mutatta be a tűzszünetet, valójában azonban mindkét fél saját belpolitikai céljait kívánja ezzel szolgálni.
Míg Narendra Modi kormánya az indiai választók előtt igyekszik erőt demonstrálni, addig Pakisztán katonai vezetése a belső politikai instabilitás enyhítésére használhatja fel a konfliktust.
A két kormány ugyancsak eltérően látja a helyzetet: India új terrorellenes stratégiáját hangsúlyozza, amely határozott csapásokat ígér a terrorista bázisokra, és nem tűri a nukleáris fenyegetést, miközben légifölényével a pakisztáni belső területeket is támadta, sőt felfüggesztette az Indus-vízszerződést, ami súlyos gazdasági következményekkel járhat. Pakisztán viszont a támadást önvédelemként mutatja be, kiemelve, hogy megőrizte szuverenitását, és a tűzszünetet nemzetközi közvetítők segítségével érte el, amivel szerinte a kasmíri konfliktus „internacionálissá” vált, ez pedig stratégiai előnyt jelent számára. Emellett határozottan elutasította az Indus-szerződés felfüggesztését, jelezve, hogy azt háborús fenyegetésnek tekinti, hozzátéve, hogy bármilyen korlátozásra teljes katonai válasszal, akár nukleáris fenyegetéssel is reagál.
Forrás: India Today
A májusi események újra bizonyították, hogy India és Pakisztán kapcsolata rendkívül törékeny, és bármilyen kisebb határincidens könnyen katonai eszkalációhoz vezethet. Bár az Egyesült Államok török, szaúdi, valamint brit segítséggel sikeresen megfékezte a feszültséget, kérdéses, hogy egy esetleges jövőbeli válság, különösen, ha más nemzetközi konfliktusokkal is egy időben zajlik, milyen hatékonyan kezelhető majd. A kasmíri kérdés továbbra is megoldatlan, ezért a jelenlegi tűzszünet inkább csak átmeneti szünetnek tekinthető, semmint egy valódi, hosszú távú békefolyamat kezdetének, amely a régió stabilitását garantálhatná.
Szemlézte: Dobos Boglárka
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
