Blog

Instabil politikai helyzet Peruban: folytatódnak a tüntetések

Még a politikailag eléggé instabilnak számító Dél-Amerikában is látványosan rossz a demokrácia állapota Peruban, és az elmúlt hónapok tünetei egy rendszerszintű betegséget bizonyítanak.

Még a politikailag eléggé instabilnak számító Dél-Amerikában is látványosan rossz a demokrácia állapota Peruban, és az elmúlt hónapok tünetei egy rendszerszintű betegséget bizonyítanak.

Dél-Amerika országaira a demokratizálódási folyamat során és azt követően mindig is jellemző volt a forrongó politikai légkör. Számos országban rendszeresek a politikai krízisek, amelyek beárnyékolják a vitathatatlan gazdasági sikereket és fellendülést. Nagyon gyakoriak a tüntetések és zavargások, ebből a szempontból pedig - különösen az elmúlt időszakban - kiemelkedik Peru. A Csendes-óceán keleti partján fekvő ország fél éve több tucat áldozatot követelő politikai krízisben van, amely nem látszik enyhülni.

Peru politikai rendszere a XX. század végén, hosszú demokratizálódási folyamat után nyerte el többé-kevésbé mai formáját. Ugyanakkor

a politikailag erősen instabil ország mindmáig a politikai rendszerbe vetett bizalom hiányával küszködik.

Továbbá az Economist besorolása szerint Peru egy hibrid rezsim, és ennek csak egyik oka a korrupció (a perui korrupciót korábbi cikkünkben mutattuk be). Egy 2021-ben készült felmérés szerint a peruiak 52%-a tolerálna egy katonai puccsot olyan esetekben, amikor a korrupció magas, 39%-a közegészségügyi vészhelyzet esetén is, viszont csak 19%-uk szerint jó vagy nagyon jó egy olyan vezető, aki erős ugyan, de nem tartja be a szabályokat. Továbbá,

Peruban az emberek fele támogatja a demokráciát, viszont csak 21%-os a demokrácia elégedettségi rátája, amely a második legalacsonyabb a régióban.

Ezek az adatok rendkívül jól szemléltetik a perui demokrácia azon betegségét, amelynek tünetei az elmúlt években felerősödtek. A sok helyen csak a 2022-2023-as perui politikai krízis névvel illetett válság tavaly októberben kezdődött. Az alig egy éve megválasztott, akkor hivatalban lévő elnök, Pedro Castillo ellen alkotmánybírósági panaszt nyújtottak be a perui ügyészek. Szerintük az akkori elnök felhasználhatta hivatali hatalmát saját és családja érdekeinek eléréséhez. Történt ez annak ellenére, hogy Peruban hagyományosan mentelmi joga van az elnököknek, és csak az Alkotmánybíróság kezdeményezésére képes ezt felülírni a Kongresszus.

Ezt követően 2022 december 7-én Castillo megpróbálta feloszlatni a Kongresszust, bevezetni a kijárási tilalmat és a vészhelyzetet, valamint új választásokat kiírni.

Ez óriási felháborodást okozott, és kirobbantotta a hónapok óta lappangó politikai botrányt. Már ekkor tömegek vonultak utcára, követelve az elnök lemondását. Az Alkotmánybíróság és több vezető politikus is puccsnak (coup d’etat) minősítette az elnök lépéseit, majd az egykamarás törvényhozás elmozdította hivatalából. Órákkal ezután a perui rendőrség letartóztatta a frissen leváltott elnököt. A baloldali Castillo-t helyettese, az akkor 60 éves, jobboldali Dina Boluarte váltotta, aki ezzel az ország első női elnökévé vált. Ekkor úgy tűnhetett, hogy Peru elindul a politikai konszolidáció útján, de az elmúlt hónapok eseményei cáfolni látszanak ezt.

A 2022. december 7-i események után állandóvá váltak a tüntetések, amelyek különösen jellemzőek voltak az ország déli, szegényebb felére. A demonstrálók rendőrökkel csaptak össze, a harcok pedig több halálos áldozatot követeltek.

A Reuters értesülései szerint közöttük volt egy 15 éves gyerek is. Az azóta eltelt hónapokban csak tovább nőtt az áldozatok száma: bár különböző adatok láttak napvilágot, az ENSZ szerint 48 tüntető és egy hivatalos személy hunyt el, valamint 1300-nál is több sérült van. Emellett a fő gazdasági utak mentén a kormány veszélyhelyzetet hirdetett, korlátozva bizonyos jogokat, mint a mozgás szabadsága. Ezt ráadásul már kétszer meghosszabbították. Ez azért is releváns, mert Peru a világ második legnagyobb rézkitermelő országának számít.

A tüntetések egyre inkább elmérgesedtek, és a politikai krízisből hirtelen tisztán kirajzolódtak a hatóságok és a társadalom közötti mély törésvonalak.

Többszáz tüntetőt tartóztattak le, viszont a fiatal életeket követelő erőszak elkövetőit az áldozatok hozzátartozói szerint még nem vonták felelősségre. Ugyanakkor a tüntetők elbarikádozták a gazdaság számára kulcsfontosságú utakat, amelyek a fejlődő ország számára létfontosságúak, így a hatóságoknak muszáj volt lépniük. Bár Dina Boluarte elnök megígérte, hogy a rendfenntartó erők csak törvényes eszközökhöz nyúlnak és meg védik a tüntetők biztonságát, a felfokozott hangulatban ez nem sok reménnyel kecsegtet.

Bár van rá esély, hogy az erőszakos tüntetések a végükhöz érnek, azt nem lehet megmondani, hogy ez mikor következik be. Egyelőre valószínűbbnek tűnik, hogy az elnök és a kormány lemondását követelő tüntetők nem tágítanak egyhamar és folytatódik az elmúlt évekre jellemző, halálos áldozatokat követelő politikai instabilitás.

Szemlézte: Ferencz Attila Norbert

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon