Az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló tárgyalások hónapok óta patthelyzetben vannak, ezért Írország közvetítőként próbálja közelebb hozni egymáshoz a tagállamokat - írja a Politico. Dublin jelenleg az EU Tanácsának soros elnöke, így kulcsszerepe van a 2028–2034 közötti pénzügyi keret kialakításában.
Kép forrása: Shutterstock
A közel kétezer milliárd eurós bizottsági költségvetési javaslattal kapcsolatban két, egymással szemben álló tábor rajzolódik ki. Az úgynevezett „fukar” északi országok, élükön Németországgal, több százmilliárd euróval csökkentenék az Európai Bizottság tervezetét. Ezzel szemben a főként déli és keleti tagállamokat tömörítő „kohézió barátai” a mezőgazdasági támogatások és a szegényebb régióknak járó források növelését, illetve legalább szinten tartását követelik.
A vita nemcsak a költségvetés teljes összegéről, hanem annak szerkezetéről is szól. Az északi országok szerint nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a védelemnek, az innovációnak és az európai versenyképességnek. A Bizottság eredeti terve szerint ezek a területek a büdzsé mintegy ötödét tennék ki.
A kohéziós és agrárpolitika ezzel szemben a javasolt kiadások mintegy 45 százalékára rúgna, amit a déli és keleti országok védenek.
Írország a csütörtöki, dublini, miniszteri szintű Uniós csúcson azt próbálja feltérképezni, mely kiadási területeket tartják a tagállamok prioritásnak, és honnan lennének hajlandók forrásokat elvonni. Dublin a kompromisszum lehetőségeit keresi, miközben új tárgyalási dokumentumot készít elő az októberi uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozóra.
A tét jelentős, hiszen az EU vezetői az év végéig szeretnének megállapodásra jutni. Az Európai Tanács elnöke, António Costa közben több tagállami fővárosba is ellátogat, hogy csökkentse az ellentéteket. A gyors megállapodás azért is fontos, mert 2027-ben Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban is választásokat tartanak, amelyek tovább nehezíthetik a kompromisszumot.
A tárgyalások kiindulópontja a ciprusi soros elnökség júniusi javaslata, amely két százalékkal csökkentette volna a bizottsági tervezetet. Ezt azonban a takarékosabb országok túl kevésnek tartották,
miközben Németország és szövetségesei azt is kifogásolták, hogy a csökkentés aránytalanul érintené a versenyképességi kiadásokat. Írországra így komoly feladat vár: olyan kompromisszumot kell kialakítania, amelyben egyszerre marad elegendő pénz az agrár- és kohéziós politikára, valamint az EU új biztonsági és gazdasági prioritásaira.
Munkatársunktól
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
