A Trump-adminisztráció alatt létrejött Ábrahám-egyezmények óta Izrael és az abban résztvevő arab országok máris látják a kapcsolatok normalizálásának hasznát - írja a Foreign Policy.
Egyes arab országok és Izrael már régóta együttműködnek biztonságpolitikai és hírszerzési kérdésekben, azonban jó ideig nem rögzítették, hogy az elméletben 1948 óta közöttük fennálló hadiállapotnak vége. Donald Trump elnökségének utolsó évében - nem utolsósorban az elnök újraválasztási kampányának részeként - azonban létrejöttek az Ábrahám-egyezmények, amelynek keretében az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó és Szudán is normalizálták kapcsolataikat Jeruzsálemmel. Ma pedig már ennek a hasznát élvezik.
Marokkó és Izrael között a kereskedelem 1 milliárd dollár volt 2021-ben, és a régóta meglévő komoly kulturális kapcsolatok miatt a turizmus is fellendülőben van, amennyire a világjárvány engedi. Az arab államok számára rengeteget jelentenek a fejlett izraeli hírszerzési eszközök, mint az NSO Pegasus-programjának a beszerzése,
Izrael pedig örömmel talál új piacokat ezek értékesítésére.
Marokkónak fizikai értelemben vett fegyverekre is szüksége van Nyugat-Szaharában, s erre is jó forrás Izrael.
Az Egyesült Arab Emírségekben a közelmúltban holokauszt-kiállítás nyílt, amelyet emírségbeli politikusok nyitottak meg. Ezen kulcsfontosságú gesztus mellett nagyon komoly a magas színvonalú informatikai eszközök és szoftverek kereskedelme a két ország között, amely a többi között azt is jelenti, hogy az emírségbeli vevők ezeket tovább tudják adni a Perzsa-Öböl több országába, így Izrael nem csak az államszövetség amúgy is jelentékeny piacát nyerte meg. Az Emírségekből kiindulva lassan Bahreinnel is elkezdődött a kapcsolatfelvétel, s a tapogatódzás egy esetleges békeszerződés lehetőségéről.
Izrael ezen kívül a belpolitikájában is komoly előnyöket szerzett a békeszerződésekkel.
Miközben a jeruzsálemi lakhatási jogok körül kialakult botrány kapcsán az Emírségek bírálta Jeruzsálemet, az enyhülő nemzetközi légkör összességében hozzájárult 2021-ben ahhoz, hogy az izraeli telepek sosem látott mértékben terjeszkedjenek az 1967-ben megszállt palesztin területeken, a Nyugati Parton.
Összességében mind az arab országoknak, mind Izraelnek roppant hasznos volt a kapcsolatok normalizálása, s ez más országokat is a csatlakozásra buzdíthat.
Viszont elképzelhető, hogy a lassan magukra maradó palesztinokat ez váratlan lépésekre késztetheti, hogy
a folyamatot megakadályozzák, esetleg izraeli katonai akciók kiprovokálásával arab települések, közösségek ellen.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
