Izrael és az Egyesült Államok közösen megtámadták Iránt. A térségben hónapok óta feszült a helyzet, köszönhetően az iráni nép tüntetéseinek, az izraeli-iráni konfliktusnak és az iráni-amerikai tárgyalások kudarcának. Az izraeli-amerikai erők végeztek Irán legfelsőbb vezetőjével, Ali Hámenei-vel, de a konfliktusnak még közel sincs vége.
A támadás több konfliktus fokozódásának eredménye. Tavaly júniusban az USA támadást indított Irán ellen, hogy kiiktassa az atomlétesítményeit. Az akciót Donald Trump sikerként könyvelte el. 2025 decemberében Iránban tüntetések kezdődtek, melynek fő oka az iráni riál inflációja volt, de
a tüntetések hamar átfordultak a rezsim elleni tiltakozásba, amelyet véres megtorlás követett.
"Khamenei, one of the most evil people in History, is dead. This is not only Justice for the people of Iran, but for all Great Americans, and those people from many Countries throughout the World, that have been killed or mutilated by Khamenei..." - President Donald J. Trump pic.twitter.com/oXZTFGg5pS
— The White House (@WhiteHouse) February 28, 2026
Felmerülhet a kérdés, hogy ha az USA akciója júniusban akkora siker volt, mi szükség volt a mostani támadásra? Donald Trump retorikája eddig úgy tűnt azt hangsúlyozza, hogy az USA-nak nem szabad energiát fektetnie olyan konfliktusokba, amelyek közvetlenül nem érintik az országot.
Most azonban látszólag Trump ahelyett, hogy az amerikai nép érdekeit nézné, azt hangsúlyozza, hogy az Irán elleni háború valójában az iráni népet szolgálja. Izraelnek ennél több indoka van Irán megtámadására. Az iráni kormány régóta támogat iszlamista terrorszervezeteket, köztük a Hámászt is, így nagy szerepet játszott az október 7-i támadásban is. Izrael teljes joggal mondhatja, hogy megelőző támadást mért Iránra.
Az amerikai érdek ennél összetettebb. Kérdéseket vet fel, hogy Donald Trump miért mondta a júniusi támadásokról, hogy sikeresek, ha most ismét probléma az iráni nukleáris program? Ez azonban nem változtat a tényen, hogy
Irán tényleges fenyegetést jelent az USA-ra nézve, miután az amerikaiaknak nem sikerült elérni, hogy Teherán beleegyezzen az atomfegyver-programjának felszámolásába.
Egyrészről egy globális világban, az interkontinentális rakéták és atomfegyverek idejében egy országot a világ másik feléről is érheti fenyegetés. Másrészről, a Közel-Kelet ismét az átalakuló világrend egyik színterévé vált. A térségben egyre nő Kína befolyása és nemrég, többéves tárgyalások után úgy tűnt, Kína hajóelhárító rakétákat ad el Iránnak. A kínaiak mellett Oroszország is Irán szövetségese, az orosz-kínai-iráni erők többször tartottak már közös hadgyakorlatot.
Ahhoz, hogy Trump esetleg véget vessen az orosz-ukrán háborúnak, az kell, hogy Oroszország végre olyan helyzetbe kerüljön, ahol érzi, már nem éri meg Ukrajnával harcolni.
Ez azonban addig nem következik be, amíg Oroszország talál alternatív szövetségeseket, például a Közel-Keleten. Az amerikai-izraeli érdekek így közös pontra jutottak Iránnal kapcsolatban.
Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy egy háború áldozatai nem csak a harcoló katonák és főleg nem a háborúról döntő országok vezetői lesznek. Az iráni nép szenvedésének még nincs vége. Bár az USA kommunikációjában hangsúlyt kap, hogy Amerika az iráni nép barátja, és segít nekik megszabadulni a terrorista diktátoraiktól, ez nem azt jelenti, hogy az irániak számára eljött a szabadság. Az USA még mindig a világ egyik legerősebb országa, és nem érdekli nemzetközi jogrend, ha a saját érdekeiről van szó.
Szemlézte: Baranyai Judit
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
