Blog

Izrael háborúban – hogyan látják az érintettek és a szakértők?

Izraellel, az országban zajló háborúval, valamint az országot jelenleg sújtó nehézségekkel ismerkedhettek meg a Danube Institute konferenciájának résztvevői 2023. november 27-én a Lónyay-Hatvany villában. A nap során a meghívott tudósok, szakértők, zsidó vezetők, valamint izraeli és magyar egyházi…

Izraellel, az országban zajló háborúval, valamint az országot jelenleg sújtó nehézségekkel ismerkedhettek meg a Danube Institute konferenciájának résztvevői 2023. november 27-én a Lónyay-Hatvany villában. A nap során a meghívott tudósok, szakértők, zsidó vezetők, valamint izraeli és magyar egyházi tisztségviselők nemzetközi csoportja három panelbeszélgetés keretein belül foglalkoztak az egyes témakörök aktuális kérdéseivel, valamint a területeken végzett kutatások eredményeivel. A harmadik panelbeszélgetés szemléje következik.

A nemzetközi konferencia harmadik, egyben utolsó paneljének témája maga a háború volt, Izrael szempontjából górcső alá véve az eseményeket. Robert C. Castel, izraeli-magyar biztonságpolitikai szakértő videóüzenetében a háború miértjeit, illetve a stratégiai meglepetés okait elemezte. Ami magát az izraeli háborút illeti, Castel három különböző szintet különböztetett meg: a globális geopolitika szintjét, a regionális, illetve a helyi-bilaterális konfliktus szintjét. Globális szinten kiemelte: a Nyugat globális elrettentő képessége meggyengült, ez pedig nemcsak ezen háború esetén, hanem már az orosz-ukrán háború idején is világossá vált. Lokális szinten fontos szerepe volt az USA és Irán 1979-es kriptoháborújának, míg bilaterális-helyi szinten a konfliktus elsősorban az izraeli-szaudi kapcsolatok normalizálódásáig vezethető vissza, illetve Palesztina arra adott reakciójára.

A szakértő szerint a háború kitöréséhez több ok is vezetett, például a politikai és katonai döntéshozók, valamint a Nyugat elitjének mulasztásai.

Dr. Or Yissahar, az Israel Defense and Security Forum kutatási részlegének vezetője nemcsak vendégként, hanem szemtanúként is érkezett a konferenciára, hiszen első kézből tapasztalhatta mindazt, ami október 7-e óta tart Izraelben. Előadásának fő témája a közel-keleti szabadság és stabilitás volt, melynek egyik kulcskérdése a jelenleg is dúló háború. Yissahar kiemelte:

Izrael győzelme az egész Közel-Kelet számára elhozhatja a békét.

Dr. Baranyi Tamás Péter, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója a magyar-izraeli bilaterális kapcsolatokról, illetve általánosságban véve a Közel-Keletről és a palesztin kérdésről tartott előadást. Beszédében kiemelte: a földrajzi távolságoktól eltekintve számos kapcsolódási pont van a két ország között, például a külkereskedelem szorgalmazása, a szuverenitásra fektetett nagy hangsúly, illetve a nemzet iránti elkötelezettség. Ami a Közel-Keletet illeti, Baranyi hangsúlyozta: a Hamász terrortámadása újra napirendre tűzte a palesztin kérdést, ami az arab országok körében az elmúlt időben háttérbe szorult.

Ehhez a gondolatmenethez csatlakozott dr. Novák Attila is, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, aki egyetértett azzal a ténnyel, hogy az újra terítéken lévő palesztin kérdés mobilizálta az arab közösségeket. A háború kapcsán kiemelte: Izraelnek a hosszú távú stabilitás elérése a legfőbb cél, valamint elemezte annak a magyar (izraeli) diaszpórára gyakorolt hatását. Aláhúzta továbbá, hogy a Hamász terrorszervezet október 7-i támadása valóban katonai választ követelt a megtámadott részéről, azonban azt is fontos tisztázni, hogy a Hamász nem jelent egyet Palesztinával.

Dr. Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint a 2010-es évek óta globális verseny zajlik a Közel-Keleten, ahol öt ország versenyez összesen egymással, viszont egyikük sem képes dominálni a régióban. 2022 óta, az izraeli-szaudi kapcsolatok normalizálódásával viszonylagos de-eszkaláció is kezdetét vette, amelynek egyik jele volt az Ábrahám-megállapodások megkötése is. Kérdéses azonban, hogy a háború végeztével hogyan alakul például a Gázai övezet, vagy éppen a térség helyzetének jövője.

Dr. Matthew Lewitt, a Washington Institute for Near East Policy Terrorelhárítási és Hírszerzési programjának igazgatója a Hamász, illetve a Hezbollah kapcsolatáról, valamint az utóbbi háborúban betöltött szerepéről tartott video-előadást. Előadása elején kiemelte:

az október 7-i támadás sokkal nagyobb sokk volt Izrael számára, mint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások az USA számára.

Két komoly kihívás is felmerül izraeli szempontból a háború kapcsán: egyrészről a kollektív biztonságérzet visszaállítása, másrészről pedig az északi területeken tevékenykedő Hezbollah, amelynek a forgatókönyvéből – Lewitt szerint – a Hamász játszott. Kiemelte: az Izrael és Hezbollah közötti helyzet ma is feszült, a Hezbollah részben a háború részese szeretne lenni, azonban teljes körű háborút nem szeretne Izraellel, a fokozatos eszkaláció ellenére sem, mivel Libanon komoly politikai, gazdasági és társadalmi válságban szenved.

A szakértő a háború kapcsán kiemelte: a gázai lakosság 70%-a nem támogatja a Hamászt, sem Izrael elleni terrortámadást, sőt, annak Gázából történő teljes kivonulását és teljes lefegyverzését szeretné.
A konferenciát prof. dr. Dezső Tamás, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke zárta, aki előadásában Európa geostratégiáját elemezte, nemcsak az Izrael-Hamász közötti, hanem többek között az orosz-ukrán háború szempontjából is. A háborúval, illetve a palesztinpárti tüntetésekkel kapcsolatban kiemelte: a tüntetők nem ítélik el a Hamászt, sőt, még különbséget sem tesznek Palesztina és a Hamász között. Ugyanez nyilvánul meg nemzetközi téren is, ahol sem az ENSZ, sem pedig annak közgyűlése nem ítélte el a Hamászt és nem nevezte azt terroristaszervezetnek.

Kíváncsi vagy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus többi részletére is? A témában született írásainkat itt találod!

Írta: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon