Szeptember közepén Izrael átfogó szárazföldi támadást indított Gázavárosban a Hamász ellen, hogy felszámolja a szervezet katonai erejét és visszaszerezze a város feletti ellenőrzést. A hadsereg hónapokon át tartó ostromra készül: a harc nemcsak a város utcáin, hanem az alagutakban és a civil lakosság közé ékelődve zajlik majd, ami a katonai műveletek mellett komoly humanitárius és politikai dilemmákat is felvet.
Az előkészületek hónapokig tartottak. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) intenzív légicsapásokkal próbálták gyengíteni a Hamászt, miközben felszólították a polgári lakosságot a város elhagyására. Becslések szerint a korábbi egymillió lakosból mintegy hatszázezer ember hagyta el Gázavárost.
A humanitárius következmények azonban a katonai akció kezdetétől nyilvánvalóvá váltak: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa szeptember 16-án az izraeli hadműveleteket népirtásnak minősítette, hangsúlyozva a civilek védelmének és a nemzetközi jog betartásának fontosságát. Ezzel egy időben Israel Katz védelmi miniszter világosan kifejtette a kormány célját:
Izrael teljes ellenőrzést kíván gyakorolni Gázaváros felett, hiszen a város a Hamász szimbóluma.
„Ha a Hamász így folytatja, az súlyos csapást jelent Gázára nézve. Meg fogják fizetni az árát, Gáza pedig el fog pusztulni.” – tette hozzá.
Forrás: BBC
Bár rövid távon Izrael képes lehet a Hamász katonai erejének felszámolására, a valódi stratégiai kihívást a politikai és diplomáciai következmények jelentik. A Hamász civilek közé bújva, alagutakat használva próbálja elhúzni a harcot, ami folyamatosan növeli a civil áldozatok számát. Az ostrom képei gyorsan terjednek a médiában, és erőteljesen befolyásolják Izrael nemzetközi megítélését.
Ennek ékes bizonyítéka a szeptember 26-i ENSZ-közgyűlés: Benjamin Netanjahu beszéde alatt tucatnyi diplomata hagyta el a termet tiltakozásként.
A miniszterelnök felszólalásában határozottan elutasította Palesztina önálló államként történő elismerését, miközben a 2023. október 7-i palesztin támadásokat a 2001-es szeptember 11-i terrortámadásokkal állította párhuzamba, érzékeltetve a fenyegetés súlyosságát.
BREAKING: UN delegates from multiple nations walk out of Israeli Prime Minister Benjamin Netanyahu's General Assembly address pic.twitter.com/G6GMwqCspN
— Fox News (@FoxNews) September 26, 2025
A katonai műveletek mellett a politikai kommunikáció is kulcsfontosságú tényezővé vált. Izrael számára a gázai offenzíva nem csupán a Hamász legyőzéséről szól, hanem arról is, hogyan tudja formálni a nemzetközi megítélést saját tevékenysége kapcsán. Minden légicsapás, evakuációs felszólítás és nyilatkozat egyszerre taktikai lépés és kommunikációs üzenet:
az izraeli vezetés a civil veszteségek minimalizálására és a nemzetközi jog betartására törekedve próbálja alátámasztani a művelet jogszerűségét.
Eközben a Hamász igyekszik a civil áldozatok képeit politikai eszközként felhasználni, hogy Izraelt a nemzetközi kritika kereszttüzébe állítsa. A hadművelet így kettős fronton zajlik: a katonai siker csak akkor válik teljes értékűvé, ha a diplomáciai és politikai narratívát is kézben tudják tartani.
Szemlézte: Dobos Boglárka
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
