Japán emeli a vízumok árát: bizonyos költségek akár harmincszorosára is növekedhetnek. Az új árakat Tokió 2027 márciusáig tervezi bevezetni, és a keletkező összeget az országba érkezők adminisztrációs költségeire szeretné fordítani.
Japán az egyik legnépszerűbb turista célpont a világon, különösen azóta, mióta a yen a nyugati pénznemekhez, például a dollárhoz és az euróhoz képes jelentősen gyengült. És bár az utóbbi évtizedekben Dél-Korea is teret nyert a nyugati kultúrában, Japán nem veszített a népszerűségéből.
Japán biztonságos, elérhető, és a Nyugathoz képest egzotikus úti cél. Tavaly több mint 42,5 millió turista látogatta meg az országot.
Forrás: Japán Turisztikai Hivatal
Japán népszerűsége Nyugat-Európában és az USA-ban a többi között Japán soft-power importjának köszönhető. A Cool Japan Fund egy olyan japán állami szervezet, amely a japán kultúrát igyekszik exportálni más országokba, így teret nyerve magának Nyugaton.
A japán termékek mellett, amelyeket a nyugati fogyasztó a precizitással és minőséggel azonosít, egyre népszerűbbé válnak a japán zenék, filmek, különösen az animék, amiket már nyugati streaming-szolgáltatók műsorain is megtalálhat az érdeklődő.
Bár a kormány valószínűleg csökkenteni fogja a Cool Japan Fund támogatását, az ázsiai kultúra már gyökeret vert Nyugaton.
Japánba nemcsak turisták, hanem ott letelepedni vágyó külföldiek is érkeznek. A külföldről betelepedő lakosság száma tavaly 4,13 millió volt, ami rekordnak számít az ország történetében. Japán egyike a rohamosan öregedő ázsiai társadalmaknak, melyeknek egyre inkább szembe kell nézniük a munkaerőhiány problémájával. Ennek egyik megoldása a külföldi munkások beengedése az országba, ám ez megosztja a helyieket. Egyrészről, a hatalmas számú turista itt is ugyanolyan ellenérzetet kelt, mint mondjuk az olaszországi Velencében. Másrészről a japánok szeretnék megőrizni a kultúrájukat, ugyanúgy, mint azok a nyugat-európai országok, melyek migrációs problémákkal küzdenek.
A japán emberek kortól és nemtől függetlenül nagyrészt úgy gondolják, hogy szigorúan kell bánni az országba érkező idegenekkel, és korlátozni kell, ki és hol telepedhet le.
A kormány döntései is erre reflektálnak; az utóbbi időben szigorítottak többek közt a belépési követelményeken is.
Az emelkedő vízumárak részben a japánok külföldiekkel szembeni attitűdjére reflektálhatnak. Az egyszeri beutazási vízum ára háromezer yenről (körülbelül hatezer forint) tizenötezer yenre (harmincezer forint) emelkedett. Az állandó letelepedési engedély ára harmincszorosára, tízezer yenről háromszázezer yenre nőtt. Az eredeti árak 1978-óta nem változtak, így a japánok külföldiekkel szembeni szkeptikussága mellett a költségek növelése a yen változó árfolyamára is reagál.
Minden országnak joga van eldönteni, hogy ki és hogyan látogathatja meg turistaként, és arról is joga van dönteni, hogy kinek ad letelepedési engedélyt. Az, hogy a japánok nem szeretnék, hogy külföldi munkások és letelepedő nyugatiak árasszák el az országukat, nem azt jelenti, hogy rasszisták lennének, vagy hogy a második világháború nacionalista Japánja újra felemelkedőben lenne. Japán egy megoldhatatlannak tűnő problémával néz szembe: egyrészről meg akarja oldani a munkaerőhiány kérdését, másrészről szeretné megőrizni rendkívül gazdag kultúráját.
Szemlézte: Baranyai Judit
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
